Ézsaiás elhívatása
1 Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot.
2 Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült.
3 Ezt harsogták egymásnak felváltva:
Szent, szent, szent a SeregekUra,
dicsősége betölti az egész földet!
4 A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.
5 Ekkor megszólaltam:
Jaj nekem! Elvesztem,
mert tisztátalan ajkú vagyok,
és tisztátalan ajkú nép között lakom.
Hiszen a Királyt, a SeregekUrát
látták szemeim!
6 Ekkor odarepült hozzám egy szeráf,
kezében parázs volt,
amelyet fogóval vett le az oltárról.
7 Számhoz érintette, és ezt mondta:
Íme, ez megérintette ajkadat,
bűnöd el van véve,
vétked meg van bocsátva.
8 Majd az Úr szavát hallottam,
amint ezt kérdezi:
Kit küldjek el,
ki lesz a követünk?
Én ezt mondtam:
Itt vagyok, engem küldj!
9 Ő így felelt: Menj,
és mondd meg ennek a népnek:
Hallván halljatok, de ne értsetek,
látván lássatok, de ne ismerjetek!
10 Tedd kövérré e nép szívét,
tedd süketté a fülét,
és kösd be a szemét,
hogy szemével ne lásson,
fülével ne halljon,
szívével ne értsen,
és megtérve meg ne gyógyuljon.
11 Megkérdeztem:
Meddig tart ez, Uram?
Ő így felelt: Míg el nem pusztulnak
és lakatlanok nem lesznek a városok,
a házak elhagyatottá nem lesznek,
a föld pedig pusztává nem válik.
12 Eltávolítja azÚraz embert,
és nagyon elhagyott lesz az ország.
13 Ha megmarad belőle egy tized,
azt is újból pusztulás éri,
ahogy a csernek vagy a tölgynek
a kivágás után lelegelik az új hajtásait.
De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/6-a3a4147c878f1a6e4154383fc4252c7c.mp3?version_id=920—