Abdiás 1

Jövendölés Edóm pusztulásáról

1 Abdiás látomása.

Ezt mondja Edómról az én Uram, azÚr:

Üzenetet kaptunk azÚrtól,

követet küldött a népekhez:

Keljetek föl, indítsunk háborút ellene!

2 Kicsinnyé teszlek a népek között,

nagyon megvetett leszel!

3 Rászedett téged szíved kevélysége,

mert sziklahasadékokban laksz,

magasan van lakóhelyed,

és ezt mondod magadban:

Ki tudna letaszítani a földre?

4 Ha olyan magasra szállsz is, mint a sas,

és ha a csillagok közé

rakod is fészkedet,

onnan is letaszítalak – így szól azÚr!

5 Ha tolvajok törnek be hozzád,

vagy éjszaka a rablók,

mennyire tönkretesznek!

Hiszen annyit visznek el,

amennyit akarnak!

Ha szüretelők lepnek el,

böngésznivalót sem hagynak.

6 Mennyire átkutatják Ézsaut!

Megkeresik elrejtett kincseit.

7 A határig űznek szövetségeseid,

rászednek, levernek legjobb barátaid.

Akikkel együtt ettél,

titokban csapdát állítanak neked.

8 Azon a napon – így szól azÚr–

kipusztítom a bölcseket Edómból;

nem lesz több értelem Ézsau hegyein.

9 Rettegnek majd hőseid is, Témán,

mert mindenkit kiirtanak

öldöklésed miatt Ézsau hegyein!

10 Erőszakos voltál testvéreddel,

Jákóbbal szemben,

ezért szégyen borít el,

és végleg kiirtanak.

11 Te is jelen voltál,

mikor az ellenség elhurcolta kincseit,

idegenek törtek be kapuján,

Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek.

Te is úgy viselkedtél, mint azok!

12 Ne nézz kárörömmel testvéredre

balsorsa napján!

Ne nevess Júda fiain

pusztulásuk napján!

Ne beszélj róluk nagy hangon

nyomorúságuk napján!

13 Ne törj be népem kapuján

veszedelme napján!

Ne nézd te is kárörömmel baját

veszedelme napján!

Ne nyúljatok kincseihez

veszedelme napján!

14 Ne állj oda az útfélre

azért, hogy irtsd a menekülőket,

és ne ejtsd foglyul a megmaradtakat

a nyomorúság napján!

15 Mert közel van már azÚrnapja,

fenyegeti a népeket.

Amit te csináltál,

azt teszik veled is,

visszaszáll fejedre, amit elkövettél!

16 Ahogyan ti szent hegyemen ittatok,

úgy iszik majd szüntelenül minden nép.

Részegre isszák magukat,

olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna.

A megszabadított Jeruzsálem

17 De a Sion hegyén menedék lesz,

szent hely lesz az,

és Jákób háza visszanyeri birtokát.

18 Jákób háza tűz lesz, József háza láng,

Ézsau háza meg pozdorja:

meggyújtják és felégetik;

nem marad meg senki Ézsau házából.

Megmondta azÚr!

19 Birtokba veszik a Délvidéket

és Ézsau hegyeit,

a Sefélá-alföldet és a filiszteusok földjét.

Birtokba veszik Efraim

és Samária mezejét,

Benjámint és Gileádot.

20 Izráel fiainak a fogságból jövő serege

birtokba veszi a kánaániak földjét Sareptáig,

a fogságból jövő jeruzsálemiek,

akik Szefáradban vannak,

birtokba veszik a Délvidék városait.

21 Győzelmesen vonulnak föl

a Sion hegyére,

és ítéletet tartanak

Ézsau hegyei fölött.

Azután azÚrfog uralkodni.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/OBA/1-54efe10f5aae76601b2858cdceb6a4d5.mp3?version_id=920—

Leave a comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

eight + 4 =