A felsőbbségnek engedelmeskedni kell
1 Kicsoda elég bölcs,
és ki tudja megmagyarázni a dolgokat?
A bölcsesség derűssé teszi az ember arcát,
és kemény arcvonásai megenyhülnek.
2 Szerintem a király parancsát
meg kell tartani,
már csak az Istenre tett eskü miatt is.
3 Ne hagyd el őt elhamarkodottan,
ne állj rá semmi rosszra,
mert mindent meg tud tenni, amit akar!
4 Mert a király szava hatalmas,
és ki mondhatná neki: Mit művelsz?
5 Aki a parancsot megtartja,
nem ismeri meg a veszedelmet,
mert a bölcs ember tudja,
hogy eljön az ítélet ideje.
6 Minden dolognak megvan az ideje,
amikor megítélik,
mivel elhatalmasodott
az emberi gonoszság.
7 Senki sem tudja, hogy mi fog történni,
mert ki tudná megmondani neki:
mi hogyan lesz?
8 Az ember nem tudja
hatalmában tartani a szelet,
bezárni sem tudja a szelet,
és senkinek sincs hatalmában
megszabni halálának idejét.
Háború idején nem engednek
szabadságra senkit,
és a bűn nem menti meg azt,
aki elkövette.
Az istenfélelem megvigasztal
9 Ilyeneket láttam, figyelmemet azokra a tettekre irányítva, amelyeket olyankor követnek el a nap alatt, amikor egyik ember a másik rovására hatalmaskodik.
10 Így láttam, hogy a bűnösöknek temetést rendeztek, amikor meghaltak; de eltávolították a szent helyről azokat, akik becsületesen éltek, és elfelejtették őket a városban. Ez is hiábavalóság!
11 Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az emberi szív gonosz indulattal,
12 úgyhogy a vétkes százszor is követhet el gonosztettet hosszú időn át. De én mégis tudom, hogy az istenfélőknek lesz jó dolguk, mert félik őt.
13 A bűnösnek azonban nem lesz jó dolga, és élete nem nyúlik hosszúra, mint az árnyék, mivel nem féli az Istent.
14 Van ilyen hiábavalóság is, ami a földön történik: Vannak igazak, akikkel úgy bánnak, mint a bűnösökkel; és vannak bűnösök, akikkel meg úgy bánnak, mint az igazakkal. Azt mondom, hogy ez is hiábavalóság.
15 Ezért az örömöt dicsérem, mert nincs jobb dolog az ember számára a nap alatt, mint ha eszik, iszik és örül, és ez kíséri munkáját egész életén át, amelyet Isten adott neki a nap alatt.
16 Azután arra irányítottam figyelmemet, hogy megismerjem a bölcsességet, szemügyre véve azokat a foglalkozásokat, amelyeket úgy űznek a földön, hogy az embereknek sem éjjel, sem nappal nem szállhat álom a szemére.
17 Úgy láttam, hogy az ember nem képes kiismerni Isten sokféle tettét, azokat a tetteket, amelyek a nap alatt történnek. Az ember ugyan fáradozik azon, hogy kikutassa, mégsem tudja kiismerni. Még ha azt mondja is a bölcs, hogy már tudja, akkor sem képes kiismerni.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ECC/8-685027871de3a97206a2f6e1d110535b.mp3?version_id=920—