1 Jön már a hegyeken
az örömhírhozó,
aki békességet hirdet!
Ünnepeld, Júda, ünnepeidet,
teljesítsd fogadalmaidat,
mert nem gázol át rajtad
többé a pusztító,
teljesen megsemmisült!
2 Ostromló vonul ellened, Ninive!
Őrizd az erődöt, figyeld az utat,
öltözz fegyverbe,
szedd össze minden erődet!
3 Visszaadja azÚrJákób méltóságát,
Izráel méltóságát,
bár rablók rabolták ki őket,
levagdalták ágaikat.
Ninive feldúlása
4 A vitézek pajzsa vörös,
a katonák ruhája bíborszínű.
Harci kocsijaik acélosan csillognak,
amikor harcra készülnek,
és fenyegetve rázzák a lándzsát.
5 Harci kocsik robognak az utcákon,
fel-alá száguldoznak a tereken,
ragyognak, mint a fáklyák,
cikáznak, mint a villámok.
6 Felriadnak a parancsnokok,
hanyatt-homlok rohannak,
sietnek a várfalakra,
de már áll az ostrom.
7 A folyam felőli kapuk föltárultak,
a palota rémületbe esik.
8 A királynőt fogolyként hurcolják el,
szolgálólányai keseregnek,
mint a nyögő galambok,
és mellüket verik.
9 Olyan lett Ninive, mint egy víztároló,
amelynek elfolyt a vize.
Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják,
de senki sem fordul vissza.
10 Raboljatok ezüstöt,
raboljatok aranyat!
Határtalan sok a kincs,
tömegével van mindenféle drága holmi!
11 Dúlás, pusztulás, felfordulás!
Megdermed a szív,
reszketnek a térdek,
meggörnyed minden derék,
minden arc elsápad.
12 Hová lett az oroszlánok tanyája,
az oroszlánkölykök barlangja,
ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán,
ahol a kölykeivel lakott,
és senki sem merte fölriasztani?!
13 Az oroszlán bőven szerzett
zsákmányt kölykeinek,
és öldökölt nőstényeinek,
megtöltötte barlangjait zsákmánnyal,
tanyáit pedig prédával.
14 De én most rád támadok
– így szól a SeregekUra –,
és porrá égetem harci kocsijaidat!
Oroszlánkölykeidet
fegyver emészti meg,
véget vetek zsákmányszerzésednek a földön,
és nem hallatszik többé
követeid szava.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/NAM/2-50d21a9776502b0164835d9de5507e94.mp3?version_id=920—