Jónás imádsága
1 AzÚrazonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.
2 Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, azÚrhoz imádkozott,
3 és ezt mondta:
Nyomorúságomban azÚrhoz kiáltottam,
és ő meghallgatott engem.
A halál torkából kiáltottam segítségért,
és te meghallottad hangomat.
4 Mélységbe dobtál, a tenger közepébe,
és áradat vett körül.
Minden habod és hullámod
átcsapott fölöttem.
5 Én már azt gondoltam,
hogy eltaszítottál magadtól,
és nem láthatom többé
szent templomodat.
6 Már-már életemet fenyegette a víz,
mélység és örvény vett körül,
hínár fonódott a fejemre.
7 Lesüllyedtem a hegyek alapjáig,
örökre bezárult mögöttem a föld.
De te kiemelted életemet a sírból,
ó,Uram, Istenem!
8 Amikor elcsüggedt a lelkem,
azÚrra gondoltam,
és imádságom eljutott hozzád,
szent templomodba.
9 Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak,
azok elhagyják jótevőjüket.
10 De én hálaéneket zengve áldozok neked,
és amit megfogadtam, teljesítem.
AzÚrtól jön a szabadulás!
11 AzÚrpedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JON/2-2a46f95ae16b6dd91f92c31dac49be39.mp3?version_id=920—