Jób panasza
1 Végül aztán megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
2 Megszólalt Jób, és ezt mondta:
3 Vesszen el a nap, amelyen születtem,
az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
4 Legyen sötét az a nap,
ne törődjék vele Isten odafönt,
ne ragyogjon rajta napsugár!
5 Sötétség és homály vegye birtokába,
felhő lakjon rajta,
nappal is sötétség tegye rémisztővé!
6 Ragadja el vaksötétség azt az éjszakát!
Ne kerüljön az év napjai közé,
ne számítsák bele a hónapok számába!
7 Legyen az az éjszaka meddő,
ne hallatsszon akkor örömujjongás!
8 Hozzanak rá rontást,
akik meg tudnak átkozni egy napot,
és képesek felingerelni a Leviatánt.
9 Sötétüljenek el alkonyatán a csillagok,
hiába várjon világosságra,
ne lássa meg a hajnal sugarait,
10 mert nem zárta be anyám méhének ajtaját,
és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot!
11 Miért nem haltam meg,
mikor megszülettem?
Miért nem múltam ki,
mikor anyám méhéből kijöttem?
12 Miért is vettek ölbe,
és emlőkre, hogy szopjak?
13 Akkor most feküdnék, és élvezném a békét,
aludhatnék, és nyugalmam volna
14 a föld királyaival és tanácsosaival,
kik kőhalmokat építettek maguknak,
15 vagy a fejedelmekkel, akik aranyat gyűjtöttek,
és ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 Vagy miért nem ástak el,
mint az elvetélt gyermeket,
mint azt a csecsemőt, aki nem jöhetett élve a világra?
17 Ott megszűnik a bűnösök nyugtalansága,
megnyugszanak, akiknek erejük ellankadt.
18 A foglyok ott mindnyájan nyugalmat találnak,
nem hallják többé a hajcsárok hangját.
19 Egyforma ott nagy és kicsiny,
a rabszolga is megszabadul urától.
20 Miért is ad a nyomorultnak világosságot,
és életet annak, aki megkeseredett,
21 akik várják a halált, de hiába,
pedig jobban keresik, mint a rejtett kincset,
22 akik örülnének
és úgy ujjonganának, ha megtalálnák végre a sírt;
23 az útvesztőbe jutott embernek,
aki elől Isten elzárt minden utat?
24 Mert mielőtt eszem, sóhajtozom,
kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás.
25 Mert amitől leginkább rettegtem, az szakadt rám,
és amitől féltem, az ért utol engem.
26 Nem lelek pihenést, se csendességet;
még meg sem nyugodhattam, és újra rám tör a remegés.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JOB/3-072cb2673cf5fdf30013dfc0a005df3c.mp3?version_id=920—