A gonosz vezetők ítélete
1 Jaj azoknak,
akik jogtalan rendeleteket hoznak,
és irataik csak terheket rónak ki.
2 Mert elnyújtják a nincstelenek perét,
megfosztják jogaiktól
népem szegényeit.
Az özvegyeket kizsákmányolják,
és az árvákat kifosztják.
3 De mit csináltok majd
az ítélet napján,
amikor megjön a távolból a pusztulás?
Kihez futtok majd segítségért,
hol hagyjátok kincseiteket?
4 Aki nem térdel a foglyok közé,
a legyilkoltak között esik el.
Mindezzel nem múlt el haragja,
keze még ki van nyújtva.
Isten megalázza a gőgös Asszíriát
5 Jaj Asszíriának, haragom botjának,
melynek kezében van
dühömnek vesszeje!
6 Elvetemült nemzet ellen küldöm,
az ellen a nép ellen rendelem,
amelyre haragszom,
hogy zsákmányt raboljon,
prédát szerezzen,
és eltapossa, mint az utca sarát.
7 De ő nem így képzeli,
ő maga nem így gondolkodik,
mert szíve vágya az, hogy pusztítson,
és minél több nemzetet ki akar irtani.
8 Mert ezt mondja:
Vezéreim nem mind királyok-e?
9 Nem az történt-e Kalnóval,
ami Karkemissel?
Nem úgy járt-e Hamát,
mint Arpád?
Nem úgy járt-e Samária,
mint Damaszkusz?
10 Ahogyan elérte kezem
a bálványok országait,
bár több bálványszobruk volt,
mint Jeruzsálemnek és Samáriának,
11 ahogyan elbántam
Samáriával és bálványaival,
úgy fogok elbánni
Jeruzsálemmel és bálványaival is.
12 De ha véghezvitte az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemen, megbünteti majd az asszír király dölyfös szívének gyümölcsét és nagyralátó szemének dicsekvését.
13 Mert ezt mondta:
Kezem erejével vittem véghez ezt,
és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok:
megszüntettem a népek határait,
értékeiktől megfosztottam őket,
hatalmammal letaszítottam
a trónon ülőket.
14 Elérte kezem a népek gazdagságát,
mint a madárfészket,
és ahogy megszerzik
az elhagyott tojásokat,
úgy szereztem meg én az egész földet.
Nem volt senki,
aki szárnyával verdesett,
csőrét kinyitotta, vagy csipogott volna.
15 Dicsekedhet-e a fejsze
azzal szemben, aki vág vele?
Hát henceghet a fűrész
azzal szemben, aki őt húzza?
Mintha a bot akarná azt suhogtatni,
aki őt fölvette,
és a vessző fölvenni
az embert!
16 Ezért az Úr, a SeregekUra
sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire,
és dicsősége alatt láng lobban majd fel,
tűznek lobogása.
17 Izráel Világossága lesz a tűz,
és Szentje a láng,
amely elégeti és megemészti benne
egyetlen napon a tövist és a gazt.
18 Pompás erdejét és kertjét
mindenestül megsemmisíti,
mintha sorvadás sorvasztaná.
19 Oly kevés fa marad erdejében,
hogy egy gyermek is össze tudja írni.
A maradék megtérése és szabadulása
20 Azon a napon nem támaszkodik többé
ostorozójára Izráel maradéka
és Jákób házának megmenekült része,
hanem azÚrra, Izráel Szentjére
támaszkodik hűségesen.
21 A maradék megtér:
Jákób maradéka az erős Istenhez.
22 Mert ha annyi volna is néped, Izráel,
mint tengerparton a homok,
csak a maradék tér meg.
El van rendelve pusztulásod,
igazságos ítélet árad rád.
23 Mert elhatározta az Úr, a SeregekUra, hogy elpusztítja az egész országot.
24 Ezért így szólt az Úr, a SeregekUra: Ne félj, népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette.
25 Mert rövid idő múlva véget ér haragom, és dühös indulatom majd őket pusztítja.
26 Ostorral csapkodja a SeregekUra, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál; vesszejével rácsap a tengerre, mint ahogy Egyiptomban tette.
27 Azon a napon
lekerül terhe válladról,
igája leszakad nyakadról.
Elvonul Samária mellett,
28 Ajba érkezik, átvonul Migrónon,
Mikmászba rendeli fölszerelését.
29 Átvonulnak a hágón,
Gebában térnek éjjeli szállásra.
Remegés tör Rámára, Saul Gibeája menekül.
30 Sikolts hangosan, Gallím leánya,
figyelj rá, Lajis, felelj rá, Anátót!
31 Madméná elmenekült,
Gébím lakói elrejtőztek.
32 Még ma odaér Nóbba,
öklével fenyegeti
Sion leányának hegyét,
Jeruzsálem dombját.
33 De az Úr, a SeregekUra
kegyetlenül levagdalja az ágakat,
a sudár termetűeket kivágja,
és elterülnek a magasra törők.
34 Kivágja fejszével az erdő bozótját,
ledőlnek Libánon büszke cédrusai!
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/10-a82491215ddecbcb74e270efe1b2f115.mp3?version_id=920—