A kevélység büntetése
1 Jaj a gondtalanoknak a Sionon,
az elbizakodottaknak Samária hegyén,
a legkiválóbb nép előkelőinek,
akikhez folyamodik Izráel háza!
2 Járjátok be Kalnét, és nézzetek szét!
Onnan menjetek a nagy Hamátba,
azután menjetek el a filiszteus Gátba:
Különbek vagytok-e
ezeknél az országoknál,
nagyobb-e a területük a tiétekénél?
3 Ti azt gondoljátok,
hogy messze van a veszedelem napja,
ezért közel hoztátok
az erőszak uralmát!
4 Elefántcsont ágyakon heverésznek,
pamlagokon terpeszkednek,
megeszik a nyájból a bárányokat,
és a hizlalóból a borjúkat!
5 Hárfakísérettel dalolásznak,
és azt hiszik, hogy zenéjük
olyan, mint Dávidé.
6 Kelyhekből isszák a bort,
és finom olajjal kenik magukat,
de József romlásával nem törődnek.
7 Ezért majd ők mennek
a foglyok élén fogságba,
és vége lesz a terpeszkedők mulatozásának.
8 Önmagára esküdött
az én Uram, azÚr.
Így szól azÚr, a Seregek Istene:
Utálom Jákób kevélységét,
gyűlölöm palotáit:
prédára vetem a várost mindenestül.
9 Ha tíz ember marad meg egy házban,
azok is meghalnak.
10 Ha fölemeli valakinek a holttestét
a nagybátyja vagy a rokona,
hogy kivigye a házból,
akkor odaszól annak,
aki a ház belsejében van:
Van-e még valaki veled?
Az így felel: Nincs!
– és hozzáteszi: Csitt,
ki ne ejtsd azÚrnevét!
11 Mert íme, azÚrparancsára
darabokra zúzzák a nagy házakat,
a kis házakat pedig törmelékké.
12 Futhatnak-e kősziklán a lovak,
fel lehet-e azt szántani ökrökkel?
Ti pedig méreggé tettétek a törvényt,
és az igazság gyümölcsét ürömmé.
13 Örültök Lódebárnak,
és azt mondjátok:
A magunk erejével
foglaltuk el Karnajimot!
14 Én majd egy népet indítok
ellened, Izráel háza
– így szól azÚr, a Seregek Istene –,
amely sanyargat benneteket
a Hamátba vezető úttól le az Arábá-völgyig.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/AMO/6-ed3335477342f1192505bd6ba2140e58.mp3?version_id=920—