Emlékeztetés Izráel nyakasságára
1 Halld meg, Izráel! A mai napon átkelsz a Jordánon, hogy bemenj és elfoglald nálad nagyobb és erősebb népek birtokát, nagy városokat égbe nyúló erődítményekkel;
2 nagy és szálas népét, az anákiakét, akiket magad is ismersz, és akikről ezt hallottad: Ki állhatna meg Anák fiai előtt?
3 Tudd meg azért ma, hogy Istened, azÚrvonul előtted mint emésztő tűz: ő pusztítja el, ő alázza meg őket előtted, te pedig kiűzöd és hamarosan kipusztítod őket, ahogyan megígérte neked azÚr.
4 Amikor tehát elűzi őket előled Istened, azÚr, ne gondold majd magadban: a magam igazságáért hozott be ide engem azÚr, hogy birtokba vegyem ezt a földet. Ezeket a népeket gonoszságuk miatt űzi ki előled azÚr.
5 Nem a magad igazságáért vagy szíved tisztaságáért mégy be oda, hogy birtokba vedd a földjüket, hanem gonoszságuk miatt űzi ki előled Istened, azÚrezeket a népeket, hogy teljesítse ígéretét, amelyre esküt tett azÚratyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
6 Tudd meg tehát, hogy nem a magad igazságáért adja neked birtokul azt a jó földet Istened, azÚr, hiszen te keménynyakú nép vagy!
7 Emlékezz rá, és el ne felejtsd, hogyan ingerelted haragra Istenedet, azUrat a pusztában attól kezdve, hogy kijöttél Egyiptomból, míg csak el nem jutottatok erre a helyre: folytonosan lázadoztatok azÚrellen.
8 Már a Hóreben felingereltétek azUrat. Akkor úgy megharagudott rátok azÚr, hogy el akart pusztítani benneteket.
9 Amikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, annak a szövetségnek a tábláit, amelyet azÚrkötött veletek, és a hegyen maradtam negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem, és vizet nem ittam,
10 akkor átadta nekem azÚraz Isten ujjával írt két kőtáblát, és rajtuk voltak mindazok az igék, amelyeket elmondott nektek azÚra hegyen, a tűz közepéből, amikor ott volt a gyülekezet.
11 A negyven nap és negyven éjjel elteltével adta át nekem azÚra két kőtáblát, a szövetség tábláit.
12 Akkor ezt mondta nekem azÚr: Indulj, eredj le gyorsan innen, mert megromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik, és bálványszobrot készítettek maguknak.
13 Majd ezt mondta nekem azÚr: Látom, hogy ez a nép keménynyakú nép.
14 Hagyj engem, hadd pusztítsam el őket, és hadd töröljem el még a nevüket is az ég alól! De téged náluk nagyobb és erősebb néppé teszlek.
15 Akkor megfordultam, és lejöttem a hegyről; a hegy tűzben égett, a szövetség két táblája pedig a két kezemben volt.
16 Amint megláttam, hogy vétkeztetek Istenetek, azÚrellen, mert borjúszobrot készítettetek magatoknak, és hogy milyen hamar letértetek arról az útról, amelyet megparancsolt nektek azÚr,
17 megragadtam a két táblát, ledobtam a két kezemből, és összetörtem a szemetek láttára.
18 Azután odaborultam azÚrelé, és ugyanúgy, mint először, negyven nap és negyven éjjel nem ettem kenyeret, és nem ittam vizet azok miatt a vétkeitek miatt, amelyet elkövettetek, amikor azt tettétek, amit rossznak lát azÚr, hogy bosszantsátok őt.
19 Mert megrémültem attól az izzó haragtól, amelyre fölgerjedt ellenetek azÚr, és ki akart pusztítani benneteket. De ezúttal is meghallgatott engem azÚr.
20 Áronra is nagyon megharagudott azÚr, és őt is el akarta pusztítani, így hát Áronért is imádkoztam akkor.
21 A borjút pedig, amelyet bűnös módon készítettetek, fogtam és elégettem, összetörtem jó apróra, míg porrá nem vált, és a porát beleszórtam abba a patakba, amely a hegyről folyt alá.
22 Tabérában, Masszában és Kibrót-Taavában is folyton haragra ingereltétek azUrat.
23 Amikor pedig elküldött benneteket azÚrKádés-Barneából, és ezt mondta: Menjetek, és vegyétek birtokba a földet, amelyet nektek adtam! – akkor is fellázadtatok Isteneteknek, azÚrnak parancsa ellen, nem hittetek neki, és nem hallgattatok a szavára.
24 Folyton lázadoztatok azÚrellen, amióta csak ismerlek benneteket.
25 Ezért borultam le azÚrelőtt. Negyven nap és negyven éjjel maradtam leborulva, mert azt mondta azÚr, hogy kipusztít benneteket.
26 Imádkoztam azÚrhoz, és ezt mondtam: Ó, Uram,Uram, ne irtsd ki népedet, a te örökségedet, amelyet hatalmaddal kiváltottál, és erős kézzel kihoztál Egyiptomból!
27 Emlékezz szolgáidra: Ábrahámra, Izsákra és Jákóbra, ne tekintsd e népnek a nyakasságát, gonoszságát és vétkét!
28 Ne mondhassák abban az országban, ahonnan kihoztál bennünket: Nem tudta azÚrbevinni őket arra a földre, amelyet megígért nekik; meggyűlölte őket, és azért vitte ki innen, hogy megölje őket a pusztában.
29 Pedig a te néped ők, a te örökséged, akiket nagy erőddel és kinyújtott karoddal hoztál ki.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/DEU/9-c1bc00678c4b0308ee1edfb2982b2592.mp3?version_id=920—