A nagy parancsolat: Szeresd az Urat!
1 Ezek azok a parancsolatok, rendelkezések és törvények, amelyekről azt parancsolta Istenetek, azÚr, hogy tanítsam meg nektek; ezeket teljesítsétek azon a földön, ahová átkeltek, hogy birtokba vegyétek.
2 Féld Istenedet, azUrat, és tartsd meg minden rendelkezését és parancsolatát, amelyeket én parancsolok neked, te magad, a fiad és unokád, életed minden napján, hogy hosszú ideig élhess.
3 Hallgasd meg, Izráel, tartsd meg és teljesítsd ezeket, hogy jó dolgod legyen, és igen megsokasodj a tejjel és mézzel folyó földön, ahogyan megígérte neked atyáid Istene, azÚr.
4 Halld meg, Izráel: AzÚra mi Istenünk, egyedül azÚr!
5 Szeresd azért azUrat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!
6 Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.
7 Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!
8 Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon;
9 írd föl azokat házad ajtófélfáira és a kapuidra!
10 Amikor bevisz téged Istened, azÚrarra a földre, amelyet esküvel ígért atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy neked adja majd – nagy és szép városokba, amelyeket nem te építettél,
11 minden jóval telt házakba, amelyeket nem te töltöttél meg, ásott kutakhoz, amelyeket nem te ástál, szőlőkhöz és olajfákhoz, amelyeket nem te ültettél, és mégis ehetsz róluk jóllakásig –,
12 akkor vigyázz: ne feledkezz meg azÚrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából!
13 AzUrat, a te Istenedet féld, őt tiszteld, és az ő nevére esküdj!
14 Ne kövessetek más isteneket a körülöttetek levő népek istenei közül!
15 Mert azÚr, a te Istened, aki közöttetek van, féltőn szerető Isten: fölgerjed ellened azÚrnak, a te Istenednek haragja, és kipusztít a föld színéről.
16 Ne kísértsétek Isteneteket, azUrat, ahogyan megkísértettétek Masszában.
17 Tartsátok meg hűségesen Isteneteknek, azÚrnak a parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt nektek.
18 Azt tedd, amit helyesnek és jónak lát azÚr, hogy jó dolgod legyen, hogy bemehess, és birtokba vehesd azt a jó földet, amelyet esküvel ígért atyáidnak azÚr,
19 elűzve előled minden ellenségedet, ahogyan megígérte azÚr.
20 Ha majd megkérdezi a fiad, hogy miféle intelmek, rendelkezések és törvények ezek, amelyeket megparancsolt nektek Istenetek, azÚr,
21 akkor így felelj fiadnak: A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de azÚrerős kézzel kihozott bennünket Egyiptomból.
22 AzÚrnagy és veszedelmes jeleket és csodákat vitt véghez Egyiptomban a fáraón és egész háza népén a szemünk láttára.
23 Minket pedig kihozott onnan, hogy elvezessen bennünket ide, és nekünk adja azt a földet, amelyet atyáinknak esküvel megígért.
24 És megparancsolta nekünk azÚr, hogy teljesítsük mindezeket a rendelkezéseket, és féljük azUrat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen mindenkor, és megtartsa életünket azÚr, ahogyan ma is.
25 És igazak leszünk Istenünk, azÚrelőtt, ha megtartjuk és teljesítjük mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ő parancsolt nekünk.
—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/DEU/6-25720107f846bdd806325ae3c66c8092.mp3?version_id=920—