Ézsaiás 27

Isten összegyűjti szétszórt népét

1 Azon a napon megbünteti azÚr

kemény, nagy, erős kardjával

Leviatánt, a gyors kígyót,

Leviatánt, a tekergő kígyót,

és megöli a tengerben lakó szörnyeteget.

2 Azon a napon énekeljetek

a színbort adó szőlőről!

3 Én, azÚrvagyok a védelmezője,

minduntalan öntözgetem.

Éjjel-nappal őrzöm,

hogy senki se bánthassa.

4 Nincs bennem harag,

de ha tövis és gaz kerül elém,

küzdeni fogok ellene, és elégetem!

5 De aki oltalmat vár tőlem,

béküljön meg velem, béküljön meg velem!

6 Eljön majd az idő, mikor gyökeret ver Jákób,

virágozni, virulni fog Izráel,

termésével pedig elárasztja a világot.

7 Megverte-e őt annyira,

mint azokat, akik őt verték?

Gyilkolta-e őt annyira,

mint azokat, akik őt gyilkolták?

8 Elűzted, elvetetted, úgy pereltél vele.

Erős széllel sodortad el,

amikor feltámadt a keleti szél.

9 Ez által nyer engesztelést Jákób bűne,

és ez lesz vétke eltávolításának a gyümölcse:

Olyanná teszi az oltár minden kövét,

mint az összetört mészkövek:

nem lesznek többé szent fák,

sem tömjénező oltárok!

10 Milyen árván maradt

az erődített város!

Elhagyott, lakatlan hely

lesz, akár a puszta.

Borjak legelnek és heverésznek ott,

és lerágják majd a bokrait.

11 Ha leszáradnak ágai, letördelik

az arra járó asszonyok, és eltüzelik.

Mert értelmetlen nép ez;

azért nem irgalmaz neki Alkotója,

nem kegyelmez neki Formálója.

12 Azon a napon

kicsépeli azÚra kalászokat

az Eufrátesztől Egyiptom patakjáig.

De titeket, Izráel fiai,

egyenként fognak összeszedni!

13 Azon a napon

megharsan a nagy kürt,

és visszajönnek,

akik elvesztek az asszírok földjén,

és akik szétszóródtak

Egyiptom földjén.

Leborulnak azÚrelőtt

a szent hegyen, Jeruzsálemben.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/27-784e66dd7cfd413d02d980216931960b.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 28

Jövendölés Samária pusztulásáról

1 Jaj a büszke koszorúnak,

melyet Efraim részegei viselnek,

és a hervadó virágnak,

amely ékesen díszíti őket,

akik bortól mámorosak

a termékeny völgyre néző hegycsúcson!

2 Küldi már az Úr

az erőset, a hatalmasat.

Olyan, mint a jégverés,

a tomboló orkán,

mint a roppant, elsöprő vizek áradata:

hatalma földre terít.

3 Lábbal tiporják majd

Efraim részegeinek büszke koszorúját,

4 és úgy jár majd hervadó virága,

mely ékesen díszíti

a termékeny völgyre néző hegycsúcson,

ahogy a korai füge nyár elején:

ha meglátja valaki,

azonnal leszedi, és már le is nyeli.

5 Azon a napon a SeregekUra lesz

népe maradékának díszes koszorúja,

ékes koronája.

6 Ő lesz az igazság lelke azokban,

akik igazságot szolgáltatnak,

és a hősi erő azokban,

akik visszaverik

a városkapu ellen támadókat.

Jeruzsálem papjainak és prófétáinak a bűne

7 De ezek is tántorognak a bortól,

támolyognak az italtól.

Papok és próféták

tántorognak az italtól,

megzavarodtak a bortól!

Támolyognak az ital miatt,

tántorognak, amikor látomásuk van,

dülöngélnek erre-arra, amikor ítéletet hoznak.

8 Minden asztalt beborít a hányás,

nem maradt tiszta hely a sok okádástól!

9 Kit akar ez tudományra tanítani?

Kivel akarja a kijelentést megértetni?

Akiket most választottak el az anyatejtől?

Akiket most vettek le az anyamellről?

10 Ez a parancs, az a parancs,

ez a szabály, az a szabály,

itt egy kicsi, ott egy kicsi!

11 Ezért majd dadogó ajakkal

és érthetetlen nyelven

fog beszélni ezzel a néppel az,

12 aki ezt mondta nekik:

Itt van a nyugalom,

adjatok nyugalmat a megfáradtaknak!

Itt van a felüdülés! –

De nem akartak hallgatni rá.

13 Azért nekik ez lesz azÚrigéje:

Ez a parancs, az a parancs,

ez a szabály, az a szabály,

itt egy kicsi, ott egy kicsi,

hogy jártukban hanyatt essenek,

összetörjék magukat,

és csapdába essenek!

14 Ezért halljátok azÚrigéjét,

ti, csúfolódók,

akik uralkodtok ezen a népen

Jeruzsálemben!

15 Ti ezt mondtátok:

Szövetségre léptünk a halállal,

szerződést kötöttünk

a holtak hazájával.

Ha megjön az elsöprő áradat,

nem ér el bennünket,

mert a hazugság lesz az oltalmunk,

a hamisság a rejtekhelyünk.

Sarokkő a Sionon

16 Ezért így szól az én Uram, azÚr:

A Sionra egy követ teszek le alapul,

szilárd követ,

drága sarokkövet alapul.

Aki hisz, az nem menekül el!

17 A törvényt teszem akkor zsinórmértékké,

és az igazság lesz majd a mérce.

Jégeső söpri el

az oltalmazó hazugságot,

és víz árasztja el a rejtekhelyet.

18 Felbomlik a halállal kötött szövetségetek,

és szerződésetek érvényét veszíti

a holtak hazájával.

Ha megjön az elsöprő áradat,

elborít benneteket!

19 Valahányszor megjön,

elragad titeket.

Mert megjön minden reggel,

sőt nappal is, éjjel is.

Akkor a folytonos rettegés

majd megérteti veletek a kijelentést!

20 Mert rövid lesz az ágy,

nem tudtok kinyújtózni,

kicsi lesz a takaró,

nem tudtok beburkolózni.

21 Mert fölindul majd azÚr,

mint a Perácím-hegyen,

haragra gerjed,

mint a gibeóni völgyben.

Véghezviszi tettét, szokatlan tettét,

elvégzi munkáját, rendkívüli munkáját.

22 Most azért ne csúfolódjatok,

mert még szorosabbak

lesznek bilincseitek!

Hallottam, hogy az Úr,

a SeregekUra elhatározta

az egész ország pusztulását.

Példázat Isten bölcs cselekvéséről

23 Figyeljetek, halljátok meg szavamat,

ügyeljetek, halljátok meg beszédemet!

24 Mindig csak szánt a szántóvető,

amikor vetni készül?

Tán csak barázdálja és boronálja földjét?

25 Nem úgy van-e,

hogy ha elegyengette felszínét,

kaprot hint vagy köményt szór,

vagy vet sorban búzát

vagy árpát a kijelölt földbe,

a szélére pedig tönkölyt?

26 Így szoktatta őt rendre,

erre tanította Istene.

27 Mert nem cséplőszánnal

csépelik a kaprot,

és nem cséplőhengerrel

nyomtatják a köményt,

hanem bottal verik ki a kaprot,

és pálcával a köményt.

28 Talán szétzúzzák a kenyérgabonát?

Nem csépelik azt vég nélkül;

ha rá is hajt az ember cséplőhengerével

és lovaival, mégsem zúzza szét.

29 Ez is a SeregekUrától származik.

Csodálatos a terve,

hatalmasan hajtja végre.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/28-9eb72b36e33dc819ec86a50920b4fc64.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 29

Jeruzsálem ostroma és szabadulása

1 Jaj Aríélnek, Aríélnek,

a városnak, ahol Dávid táborozott!

Évek telnek egymás után,

ünnepek váltják egymást,

2 azután ostromot indítok Aríél ellen.

Akkor lesz nagy sírás-rívás,

mert égő oltárrá teszem.

3 Táborral veszlek körül,

sáncot vonok köréd,

felállítom az ostromműveket.

4 Megalázottan fogsz beszélni a földön,

és megtörten hangzik szavad a porból.

Olyan lesz a hangod,

mint a föld alatti kísérteté,

és szavad a porból suttog.

5 De ízzé-porrá törik

ellenségeid serege,

a szálló pelyvához hasonló lesz

az erőszakosok hada.

Egy szempillantás alatt következik be!

6 Mert a SeregekUra

meglátogat téged

mennydörgés, földrengés,

nagy zúgás, viharos forgószél

és emésztő tűz lángjai között.

7 Olyan lesz, mint az álom,

mint egy éjszakai látomás

valamennyi nép serege,

amely Aríél ellen hadakozott,

és mindazok, akik ostromot indítottak

hadereje és sziklavára ellen.

8 Mint az éhező,

aki azt álmodja, hogy eszik,

de ha fölébred, üres a gyomra,

vagy mint a szomjazó,

aki azt álmodja, hogy iszik,

de ha fölébred, eltikkadt és szomjas,

úgy jár a népek egész serege,

amely Sion hegye ellen hadakozott.

A nép elvakultságának következményei

9 Ámuljatok és bámuljatok,

vakoskodjatok és vakuljatok meg!

Legyetek részegek, de ne bortól,

tántorogjatok, de ne az italtól!

10 Mert rátok árasztotta azÚr

a kábultság lelkét.

Bezárta szemeiteket: a prófétákat,

befödte fejeiteket: a látnokokat.

11 Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha írástudó ember kezébe adják, és azt mondják: Olvasd el! – ő azt válaszolja majd: Nem tudom, mert le van pecsételve.

12 Ha pedig írástudatlannak adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el ezt! – ő azt válaszolja majd: Nem tudok olvasni.

13 Így szól az Úr:

Mivel ez a nép

csak szájával közeledik hozzám,

és ajkával dicsőít engem,

de szíve távol van tőlem,

istenfélelme pedig csupán

betanult emberi parancsolat,

14 azért én úgy bánok majd ezzel a néppel,

hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni:

vége lesz a bölcsek bölcsességének,

az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul.

15 Jaj azoknak, akik el akarják titkolni

tervüket azÚrelől!

Sötétben hajtják végre tettüket,

mert azt gondolják:

Ki láthat meg minket, ki ismerhetne ránk?

16 Micsoda fonákság!

Egyenrangú talán

az agyag a fazekassal?

Mondhatja-e az alkotás alkotójának:

Nem ő alkotott engem?!

Mondhatja-e a fazék a fazekasnak:

Nem ért a dolgához?!

Isten mindent újjá tesz

17 Már csak kevés idő van hátra,

és a Libánon kertté válik,

a kert pedig erdőnek látszik.

18 Azon a napon a süketek is

meghallják az írás szavait,

a vakok szemei pedig látni fognak

a homály és sötétség után.

19 Újra örömüket lelik

az alázatosak azÚrban,

a legszegényebbek is örvendezni fognak

Izráel Szentje előtt,

20 mert vége lesz a zsarnoknak,

és elpusztul a csúfolódó!

Kiirtják mindazokat,

akiknek gonoszságon jár az eszük,

21 akik vétkesnek nyilvánítják az embert

a peres ügyekben,

és tőrbe ejtik azt, aki meg meri feddni

őket a kapuban,

és mindenféle ürüggyel megfosztják

jogától az igazat.

22 Ezért így szól Jákób házához azÚr, aki

megváltotta Ábrahámot:

Nem szégyenül meg többé Jákób,

nem sápad el többé az arca,

23 mert ha gyermekei meglátják

kezem munkáját,

szentnek vallják nevemet.

Szentnek vallják Jákób Szentjét,

és rettegnek Izráel Istenétől.

24 A tévelygő lelkek észhez térnek,

és a zúgolódók levonják a tanulságot.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/29-40df567c5490c8c348541f813f75e167.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 30

Egyiptom nem ad segítséget

1 Jaj a pártütő fiaknak

– így szól azÚr–,

akik tervet szőnek, de nélkülem,

szerződést kötnek,

de akaratom ellenére,

vétket vétekre halmozva!

2 Folyton Egyiptomba járnak,

de engem nem kérdeznek meg.

A fáraónál keresnek oltalmat,

és menedéket Egyiptom árnyékában.

3 De majd szégyent vallotok

a fáraó oltalmával,

és pironkodni fogtok amiatt, hogy

Egyiptom árnyékába menekültetek!

4 Bár vezetői voltak már Cóanban,

és követei Hánészig jutottak,

5 mind szégyent vallanak

azzal a haszontalan néppel.

Nem segít és nem használ,

sőt szégyent és gyalázatot hoz.

6 Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen:

A nyomorúság és elnyomás országába,

ahol a nőstény és a hím oroszlán,

a vipera és a repülő sárkány él,

oda viszik szamarak hátán vagyonukat,

tevék púpján kincseiket

a haszontalan népnek,

7 Egyiptomnak, melynek segítsége

üres hiábavalóság.

Ezért nevezem őt így:

Rahab, a tehetetlen!

Isten megbünteti az engedetleneket

8 Most pedig menj, és írd föl

a szemük láttára egy táblára,

jegyezd föl egy könyvbe,

hogy megmaradjon mindvégig

örökre szóló okmányként!

9 Bizony, engedetlen nép ez, hazug fiak;

fiak, akik nem akarnak hallgatni

azÚrtanítására.

10 Azt mondják a látóknak:

Ne lássatok! –

a látnokoknak pedig:

Ne a valóságot lássátok!

Mondjatok inkább hízelgő dolgokat,

lássatok kedvünkre valókat!

11 Térjetek le az útról,

hagyjátok el a helyes ösvényt;

hagyjatok békét nekünk

Izráel Szentjével!

12 Ezért így szól Izráel Szentje:

Mivel megvetitek ezt az igét,

zsarolásban és csalásban bíztok,

ezekre támaszkodtok,

13 azért úgy jártok bűnötökkel,

mint a magas kőfal, ha megreped,

és megdőlve leomlással fenyeget:

bármely pillanatban összedőlhet.

14 Darabokra törik,

mint az agyagkorsó,

melyet kíméletlenül összetörtek úgy,

hogy darabjai között nem lehet találni

akkora cserepet,

amivel a tűzhelyről

parazsat lehetne venni,

vagy a tócsából vizet lehetne meríteni.

15 Mert így szól az én Uram, azÚr,

Izráel Szentje:

A megtérés és a higgadtság

segítene rajtatok,

a béke és a bizalom

erőt adna nektek!

De ti nem akarjátok,

16 inkább ezt mondjátok:

Nem úgy lesz az,

hanem lóháton vágtatunk!

Hát majd vágtatnotok kell!

Gyorsan akartok hajtani?

Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek!

17 Egy ember fenyegetésére

ezrével elfuttok,

öt ember fenyegetésére úgy elfuttok,

hogy nem marad más belőletek,

csak egy jelzőpózna a hegytetőn

és egy zászlórúd a halmon.

18 De még vár azÚr,

hogy megkegyelmezhessen,

készen áll arra, hogy irgalmazhasson.

Mert bár ítélő Isten azÚr,

boldogok mindazok,

akik benne reménykednek.

Isten megkegyelmez népének

19 Ne sírj többé, Sion népe, Jeruzsálem lakója! Bizonyosan megkegyelmez azÚr, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked.

20 És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat.

21 Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra le ne térjetek!

22 Tisztátalannak fogod tartani az ezüsttel bevont bálványaidat és az arannyal borított istenszobraidat. Kihajítod azokat, mint valami undorító dolgot, ezekkel a szavakkal: Ki innen veletek!

23 Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földed, és kenyeret ad a föld terméséből, amely bőséges és tápláló lesz. Nyájad tágas mezőn legel azon a napon.

24 Az ökrök és a szamarak, amelyek a szántóföldön dolgoznak, sózott abrakot esznek, amelyet lapáttal és villával raknak majd eléjük.

25 Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek, vízvezető árkok, a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a vártornyok.

26 Olyan lesz a sápadt hold fénye, mint az izzó nap fénye, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz, a nappali fény hétszerese azon a napon, amikor azÚrbekötözi népe sérülését, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet.

Isten megszabadítja népét Asszíriától

27 Maga azÚrjön a távolból,

haragja lángol,

egyre emelkedik, méltóságteljesen.

Ajkán bősz harag,

nyelve, mint a perzselő tűz,

28 lehelete olyan, mint az áradó patak,

amely az ember nyakáig ér.

Szakadozott rostában

rostálja a népeket,

és tévútra vezető zablát

vet a népek szájába.

29 Akkor majd úgy fogtok énekelni,

mint az ünnepszentelés éjjelén,

és szívből örvendeztek majd,

mint a zarándok, aki fuvolaszó mellett

azÚrhegyére,

Izráel Kősziklájához érkezik.

30 Fölmorajlik azÚrfenséges szava,

láthatóvá lesz sújtó karja,

felbőszült haragjában,

perzselő tűz lángjában,

orkánban, zivatarban és jégverésben.

31 Asszíria megretten azÚrszavától,

aki bottal sújt le rá!

32 Valahányszor lesújt a büntető vessző,

amellyel veri azÚr,

dob és citera szól,

míg ő harcra emelt kézzel küzd ellene.

33 Mert régóta készen van a vesztőhely,

készen áll a királynak is,

mélyre és szélesre készítve,

bőven van tűz is, fa is.

AzÚrlehelete

úgy lobbantja lángra,

mint egy kénköves patakot.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/30-4d5c1c34c3258d6cfaf5f4b01c5cc166.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 31

Jeruzsálemet megmenti az Úr

1 Jaj azoknak,

akik Egyiptomba mennek segítségért,

akik lovakban reménykednek!

A harci kocsik tömegében bíznak,

és az abba fogott lovak nagy erejében;

de nem tekintenek Izráel Szentjére,

nem folyamodnak azÚrhoz.

2 De ő is bölcs, és veszedelmet hoz,

nem másítja meg szavát,

hanem rátámad a gonoszok házára,

és azokra, akik segítséget ígértek a gonosztevőknek.

3 Hiszen Egyiptom csak ember, nem Isten!

Lova is csak test, nem pedig lélek!

Ha kinyújtja kezét azÚr,

elbukik a segítő,

és elesik, akinek segített:

mindnyájan együtt pusztulnak el.

4 Mert ezt mondta nekem azÚr:

Ahogyan morog az oroszlán,

az erős, fiatal hím a zsákmánya fölött,

ha összegyűl is ellene

valamennyi pásztor,

és nem retten meg kiáltozásuktól,

nem hunyászkodik meg a lármától, amit csapnak:

úgy száll le a SeregekUra,

hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért.

5 Mint repdeső madársereg,

úgy oltalmazza

a SeregekUra Jeruzsálemet:

oltalmazza és megmenti,

megvédi és megtartja.

6 Térjetek meg ahhoz, akitől oly messze távolodtatok, Izráel fiai!

7 Azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kezeitekkel készítettetek.

8 Elbukik Asszíria,

de nem férfiak kardjától,

nem emberek kardja pusztítja el.

Menekülnie kell a kard elől,

ifjainak pedig kényszermunkára kell menniük.

9 Kőszála riadtan menekül,

vezérei rettegve

hagyják el a zászlót.

Így szól azÚr, kinek tüze a Sionon,

kemencéje Jeruzsálemben van.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/31-362a563305b3a15ff98ea6c5c75ae2e0.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 32

A Messiás-király uralkodása

1 Íme, igazságosan uralkodik majd egy király,

és törvényesen fognak

kormányozni a vezérek.

2 Mindegyik olyan lesz,

mint menedék a szél ellen

és fedett hely a zivatar idején,

mint patak a száraz tájon,

mint hatalmas kőszál árnyéka

a kiszikkadt földön.

3 Nem lesznek bekötve a szemek,

ha látni kell,

figyelmesek lesznek a fülek,

ha hallani kell.

4 A meggondolatlanok

ismerni fognak és szívükkel érteni,

a dadogó nyelvűek pedig majd folyékonyan,

világosan beszélnek.

5 Nem nevezik többé

a bolondot nemesnek,

és a gazembert sem mondják tisztességesnek.

6 Mert a bolond csak bolondot beszél,

szívében álnokságot forral:

elvetemülten jár el,

és hazug dolgokat hirdet azÚrról;

éhezni hagyja az éhezőt,

nem kínálja itallal a szomjazót.

7 A gazembernek gonoszak az eszközei,

és galádságot tervez:

hazug beszéddel

megrontja az alázatosokat,

még ha igaza is van a szegénynek.

8 De a nemes lelkű

nemesen gondolkozik,

és kitart a nemes dolgok mellett.

Jövendölés Júda büszke asszonyai ellen

9 Ti, könnyelmű asszonyok,

halljátok meg szavam!

Ti, elbizakodott leányok,

figyeljetek beszédemre!

10 Alig egy év múlva

reszketni fogtok, ti, elbizakodottak,

mert nem lesz többé szüret,

nem lesz gyümölcsszedés!

11 Borzadjatok, ti, könnyelműek,

reszkessetek, ti, elbizakodottak!

Vetkőzzetek meztelenre,

csak ágyékkötőt öltsetek!

12 Mellet verve gyászoljátok

a gyönyörű mezőket,

a termő szőlőtőkét,

13 népem termőföldjét,

melyet fölver a tövis és a gaz,

és a vigadozó város sok vidám házát!

14 Mert üres lesz a palota,

elnémul a város zaja.

A várhegy és a bástya

örökre állatok búvóhelye lesz,

zebrák viháncolnak ott,

és nyájak legelésznek.

Boldog jövendő

15 Végül kiárad ránk a lélek a magasból.

Akkor majd a puszta kertté válik,

a kert pedig erdőnek látszik.

16 A pusztában is jog lakik,

a kertben igazság honol.

17 Az igazság békét teremt,

és az igazság a nyugalmat és a biztonságot

szolgálja örökké.

18 Békés hajlékban lakik majd a népem,

biztonságos lakóhelyeken,

gondtalan nyugalomban.

19 De jégeső hull, és ledől az erdő,

a város pedig elsüllyed a mélyben.

20 Boldogok vagytok,

akik mindenütt víz mellett vethettek,

és szabadjára engedhetitek

az ökröt és a szamarat.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/32-2b1c09e19c3f5931b4bf210fa4037afe.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 33

Csodálatos szabadulás az asszír veszélyből

1 Jaj neked, pusztító,

akit még nem ért pusztulás,

te rabló, akit még nem raboltak ki!

Ha befejezted a pusztítást,

el fogsz pusztulni,

ha bevégezted a rablást,

téged fognak kirabolni!

2 Uram, kegyelmezz nekünk,

benned reménykedünk!

Légy segítségünk reggelenként,

szabadítónk a nyomorúság idején!

3 Dörgő hangodtól elfutnak a népek,

ha felemelkedsz,

szétszóródnak a nemzetek.

4 Összeszedik a zsákmányt,

ahogyan a sáskák szedik,

úgy ugranak rá,

ahogy a szöcskék ugranak.

5 Fenséges azÚr, magasságban lakik,

betölti a Siont törvénnyel és igazsággal.

6 Nyugodt lesz az életed,

bölcsesség és ismeret teszi

szabaddá és gazdaggá;

azÚrfélelme lesz a kincse.

7 Aríél emberei az utcán kiáltoznak,

keservesen sírnak a békekövetek.

8 Kihaltak az országutak,

nem járnak az ösvényeken.

A pusztító megszegte a szövetséget,

megvetette a városokat,

semmibe vette az embereket.

9 Gyászol, elalél a föld,

hervadozik, megsárgul a Libánon,

olyan lett a Sárón, mint a pusztaság,

lehull a Básán és a Karmel lombja.

10 De most fölkelek, mondja azÚr,

most fölmagasodom és fölemelkedem!

11 Szalmával vagytok terhesek,

pelyvát szültök,

lihegésetek tűz,

megemészt benneteket!

12 A népek égetett mésszé lesznek,

és mint a kivágott gaz,

tűzben égnek el.

Az igaz élet jutalma

13 Halljátok meg, távol lakók,

hogy mit cselekedtem,

és ti közel levők,

ismerjétek meg hatalmamat!

14 Megrettentek a Sionon a vétkesek,

reszketés vett erőt az elvetemülteken:

Ki lakhat közülünk

perzselő tűz mellett,

ki lakhat közülünk

örökös izzás mellett?

15 Aki igazságosan él,

és őszintén beszél,

megveti az elnyomással szerzett nyereséget,

nem fogad el megvesztegetést,

hanem elhárítja a kezével,

bedugja a fülét,

hallani sem akar vérontásról,

befogja a szemét,

látni sem akar gonoszságot.

16 Az ilyen ember magas helyen lakik,

sziklaerőd a fellegvára.

Kenyerét megkapja,

vize állandóan van.

17 Saját szemeddel nézheted

a király szépségét,

láthatod tágas országodat.

18 Eszedbe jutnak a rémségek:

hol van már az összeíró,

hol az adószedő,

hol van az, aki összeírta a tornyokat?

19 Nem látod többé a galád népet,

a homályos, érthetetlen beszédű népet,

amelynek dadogó nyelvét

nem lehet érteni.

20 Nézd a Siont, ünnepeink városát!

Szemeid meglátják Jeruzsálemet,

a nyugalom hajlékát:

a sátrat, amelyet

nem bontanak le,

cövekeit nem húzzák ki soha,

és egy kötele sem szakad el,

21 mert dicsőséges lesz ott azÚr!

Folyók lesznek azon a helyen,

messze elágazó folyamok,

amelyeken nem járnak gályák,

és nem kelnek át büszke hajók.

22 Mert azÚra mi bíránk,

azÚra törvényadónk,

azÚra mi királyunk,

ő megsegít bennünket!

23 Meglazulnak a kötelek,

nem tartják az árbocrudat,

nem feszítik a vitorlát.

Tömérdek zsákmányon osztoznak majd,

még a sánták is bőséges

zsákmányhoz jutnak.

24 Nem mondja többé

Sion lakója, hogy beteg,

az ott lakó nép bűnei bocsánatot nyernek.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/33-741a7aaac9194252573413b02e7d79a0.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 34

Edóm elpusztul

1 Jöjjetek ide, népek, halljátok,

figyeljetek, nemzetek!

Hallja meg a föld és ami rajta él,

a világ és minden szülötte!

2 Megharagudott azÚrvalamennyi népre,

haragra lobbant egész seregükre,

kiirtja, vágóhídra viszi őket.

3 Az elesettek kidobva hevernek,

bűzt árasztanak a hullák,

a hegyek is tocsognak a vértől.

4 Széthull az ég minden serege,

összecsavarodik az ég,

mint egy könyvtekercs;

úgy lehull egész serege,

ahogy a levél lehull a szőlőről,

vagy ahogy a lomb a fügefáról.

5 Vért akar inni mennyei kardom,

ezért lesújt Edómra,

a népre, amelyet kiirtásra ítéltem.

6 AzÚrkardja csupa vér,

csepeg róla a zsír,

bárányok és bakok vére,

kosok veséjének kövérje,

mert áldozatot tart azÚrBocrában,

nagy mészárlást Edóm országában.

7 Hullanak a bivalyok,

és a marhák az erős bikákkal együtt.

Vértől részegedik meg a földjük,

kövérjétől lesz zsíros ott a por.

8 Mert azÚrbosszúállásának napja ez,

a megtorlás esztendeje Sion perében.

9 Patakjai szurokká változnak,

pora kénkővé válik,

földje pedig égő szurokká.

10 Nem alszik el sem éjjel, sem nappal,

szüntelenül gomolyog a füstje.

Nemzedékről nemzedékre pusztaság marad,

soha senki nem jár arra.

11 Pelikán és bölömbika veszi majd birtokba,

fülesbagoly és holló tanyázik benne.

Mert kifeszíti fölötte azÚra mérőzsinórt, hogy kietlenné váljon,

és a mérőónt, hogy pusztává legyen.

12 Nemesei senkit sem

kiáltanak királlyá,

vezetői mind semmivé lesznek.

13 Palotáit gaz veri föl,

erődjeit csalán és tüskebozót.

Sakálok hajléka lesz,

struccmadarak tanyája.

14 Ott találkozik a vadmacska a hiénával,

egyik pusztai démon a másikkal.

Ott pihen az éjjeli boszorkány,

ott talál magának nyugvóhelyet.

15 Ott fészkel a bagoly,

oda rakja tojásait,

melengeti és kikölti azokat a maga árnyékában.

Ott gyülekeznek a kányák:

az anyamadár és a párja.

16 Keressétek majd ki

azÚrkönyvéből, és olvassátok el!

Egy sem fog hiányozni ezek közül,

sem egyik, sem másik

nem marad távol,

hiszen azÚrad parancsot nekik,

az ő lelke gyűjti össze őket.

17 Ő sorsolta ki ezt nekik,

az ő keze mérte ki mérőzsinórral a részüket.

Birtokba veszik azt örökre,

nemzedékről nemzedékre

benne tanyáznak.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/34-955531ddef790d3505b9d58c52df5405.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 35

Isten népe visszatér hazájába

1 Örülni fog a puszta

és a szomjú föld,

vigad a pusztaság,

és kivirágzik, akár egy liliom.

2 Virágba borul és vigad,

vígan örvendezik.

Része lesz a Libánon pompájában,

a Karmel és a Sárón díszében.

Meglátják azÚrdicsőségét,

Istenünk méltóságát.

3 Erősítsétek a lankadt kezeket,

tegyétek erőssé a megroskadt térdeket!

4 Mondjátok a remegő szívűeknek:

Legyetek erősek, ne féljetek!

Íme, jön Istenetek, és bosszút áll,

jön Isten, és megfizet,

megszabadít benneteket!

5 Akkor majd kinyílnak a vakok szemei,

és megnyílnak a süketek fülei.

6 Akkor majd úgy szökell a sánta, mint a szarvas,

és ujjong majd a néma nyelve.

Mert víz fakad a pusztában,

és a kietlen tájon patakok.

7 Tóvá lesz a délibáb,

és víz fakad a szomjú földön.

Ahol azelőtt sakálok tanyáztak,

nád és káka fog teremni.

8 Jól megépített útja lesz,

amelyet szent útnak hívnak.

Nem jár azon tisztátalan,

csak azÚrnépe járhat rajta,

bolondok nem tévednek rá.

9 Nem lesz ott oroszlán,

nem járnak rajta ragadozók,

eggyel sem találkoznak ott,

hanem a megváltottak fognak járni rajta.

10 Így fognak visszatérni azok, akiket azÚrkiváltott,

és ujjongva vonulnak a Sionra.

Öröm koszorúzza fejüket örökre,

boldog örömben lesz részük,

a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/35-1f531454488d3d33de72e7961ab20053.mp3?version_id=920—

Ézsaiás 36

Szanhérib hadjárata Jeruzsálem ellen

1 Ezékiás király uralkodásának tizennegyedik évében felvonult Szanhérib, Asszíria királya Júda összes erődített városa ellen, és bevette azokat.

2 Azután az asszír király elküldte kincstárnokát Lákísból Ezékiás király ellen erős hadsereggel Jeruzsálembe. Az megállt a Felső-tó vízvezetékénél, a ruhafestők mezejére vezető út mellett.

3 Kiment hozzá Eljákím, Hilkijjá fia, a palota felügyelője, Sebná kancellár és Jóáh, Ászáf fia, a főtanácsadó.

4 A kincstárnok ezt mondta nekik: Mondjátok meg Ezékiásnak, hogy ezt üzeni a nagy király, Asszíria királya: Miféle elbizakodottság ez? Miben bízol?

5 Azt hiszed, hogy ész és erő nélkül, üres szavakkal is lehet csatát nyerni? Kiben bíztál, hogy föllázadtál ellenem?

6 Talán Egyiptomnak, ennek a törött nádszálnak a támogatásában bíztál? Aki erre támaszkodik, annak belemegy a tenyerébe, és átszúrja azt. Így járnak Egyiptom királyával, a fáraóval mindazok, akik benne bíznak.

7 Vagy ezt mondjátok nekem: Istenünkben, azÚrban bízunk?! De hiszen az ő áldozóhalmait és oltárait szüntette meg Ezékiás! Júdának és Jeruzsálemnek pedig megparancsolta: Csak ez előtt az oltár előtt borulhattok le!

8 Fogadj hát az én urammal, Asszíria királyával: Adok neked kétezer lovat, ha tudsz hozzájuk adni elég kocsihajtót!

9 Hogyan tudnál visszaverni egyetlen helytartót is az én uram legkisebb szolgái közül?! Vagy Egyiptom harci kocsijaiban és lovaiban bízol?

10 Talán azÚrtudta nélkül vonultam fel ez ellen az ország ellen, hogy elpusztítsam? AzÚrparancsolta nekem, hogy vonuljak fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsam el!

11 Ekkor Eljákím, Sebná és Jóáh ezt mondta a kincstárnoknak: Beszélj szolgáiddal arámul, mert megértjük. Ne beszélj velünk júdai nyelven a várfalon levő hadinép füle hallatára!

12 De a kincstárnok így felelt nekik: Vajon a te uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy ezeket elmondjam? Sőt inkább a várfalon ülő emberekhez, akiknek majd veletek együtt kell megenniük saját ganéjukat, és meginniuk saját vizeletüket!

13 Azzal odaállt a kincstárnok, és még hangosabban, kiabálva kezdett el beszélni júdai nyelven, és ezt mondta: Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának az üzenetét!

14 Ezt üzeni a király: Ne hagyjátok, hogy rászedjen benneteket Ezékiás, mert ő nem tud megmenteni benneteket!

15 És ne hagyjátok, hogy Ezékiás így biztasson benneteket azÚrral: Bizonyosan megment bennünket azÚr, és nem kerül ez a város Asszíria királyának kezébe!

16 Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ezt üzeni Asszíria királya: Adjátok meg magatokat, és jöjjetek ki hozzám! Akkor mindenki a maga szőlőjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának vizét ihatja,

17 amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket a ti földetekhez hasonló földre, gabonát és mustot adó földre, kenyeret és szőlőt adó földre.

18 Mert félrevezet benneteket Ezékiás, amikor ezt mondja: AzÚrmegment bennünket! Megmentették-e más népek istenei a maguk országát Asszíria királyának a kezéből?

19 Hol vannak Hamát és Arpád istenei? Hol vannak Szefarvajim istenei? Megmentették-e Samáriát az én kezemből?

20 Ezeknek az országoknak sok-sok istene közül melyik tudta megmenteni országát az én kezemből? Hát azÚrmegmentheti-e kezemből Jeruzsálemet?

21 De azok némák maradtak, nem válaszoltak neki egy szót sem, mert a király parancsa az volt, hogy ne válaszoljanak neki.

22 Ezután Eljákím, Hilkijjá fia, a palota felügyelője, Sebná kancellár és Jóáh főtanácsadó, Ászáf fia megszaggatott ruhában elment Ezékiáshoz, és jelentették neki a kincstárnok szavait.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/36-b8d322874fcf0a506a1f43fcb91ddc7c.mp3?version_id=920—