Revised Hungarian Bible (RรšF)

A szír–efraimi háború

1 Áháznak, Jótám fiának, Uzzijjá unokájának, Júda királyának az idejében történt, hogy háborút indított Recín, Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen; de nem tudták legyőzni.

2 Amikor hírül vitték Dávid házának, hogy összefogott Arám Efraimmal, reszketni kezdett a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái reszketnek a szélben.

3 Akkor így szólt azÚrÉzsaiáshoz: Menj ki Seár-Jásúb fiaddal együtt Áházhoz a Felső-tó vízvezetékének a végéhez, a ruhafestők mezejéhez vezető útra,

4 és mondd meg neki: Légy óvatos, maradj nyugton! Ne félj, ne lágyuljon meg a szíved e két füstölgő, üszkös fadarab miatt, az arámi Recínnek és Remaljá fiának a haragja miatt!

5 Mivel ezt a tervet szőtte ellened az arámi Recín az efraimi Remaljá fiával együtt:

6 Vonuljunk föl Júda ellen, törjünk rá, kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királyává Tábeél fiát! –

7 azért ezt mondja az én Uram, azÚr:

Nem sikerül, nem úgy lesz,

8 még ha Arámnak

Damaszkusz is a fővárosa,

és Damaszkusznak Recín is a vezetője!

Hatvanöt év múlva összeomlik Efraim,

és nem lesz többé nép;

9 még ha Efraimnak

Samária is a fővárosa,

és ha Samáriának Remaljá fia is a vezetője!

De ha nem hisztek,

nem maradtok meg!

Az Immánuél-jövendölés

10 Ezután így szólt azÚrÁházhoz:

11 Kérj egy jelet Istenedtől, azÚrtól, akár lentről a mélyből, akár fentről a magasból!

12 De Áház így válaszolt: Nem kérek, nem kísértem azUrat!

13 Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok?

14 Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek: Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el.

15 Tejszínt és mézet fog az enni, amíg meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani.

16 Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani, elhagyottá válik az a föld, amelynek két királyától rettegsz.

17 Hoz majd azÚrrád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát.

18 Azon a napon idehívja azÚr

a legyeket Egyiptom folyói mellől,

és a méheket Asszíria földjéről.

19 Mind eljönnek, és letelepszenek

a mély medrekben

és a sziklahasadékokban,

minden tövisbokron

és minden itatóhelyen.

20 Azon a napon megborotválja az Úr

a Folyamon túl bérelt késsel,

az asszír királlyal

a fejet és a szőrös lábat,

a szakállt is levágja.

21 Azon a napon mindenki

csak egy tehenet és két juhot fog tartani,

22 de azok annyi tejet adnak,

hogy mindenki tejszínt eszik.

Tejszínt és mézet eszik mindenki,

aki az országban megmarad.

23 És azon a napon minden helyet,

ahol most ezer ezüstöt érő

ezer szőlőtőke van,

felver majd a tövis és a gaz.

24 Nyilakkal és íjjal mennek majd oda,

mert tövis és gaz lesz az egész ország.

25 Nem mennek föl egyetlen hegyoldalba sem,

amelyet meg szoktak kapálni,

mert félnek a tövistől és a gaztól.

Csak marhák járnak ott,

és juhok legelésznek.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/7-eebf5918fd5a906d6dcb995b2250189a.mp3?version_id=920—

Ézsaiás fiának jelképes neve

1 Ezt mondta nekem azÚr: Fogj egy nagy írótáblát, és írd rá közönséges írással: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!

2 Megbízható tanúkul magam mellé vettem Úrijjá papot és Zekarját, Jeberekjá fiát.

3 Miután a prófétaasszonynál voltam, teherbe esett, és fiút szült. Akkor ezt mondta nekem azÚr: Legyen a neve: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!

4 Mert mielőtt a gyermek ki tudja mondani, hogy „apám” és „anyám”, elviszik Damaszkusz gazdagságát és a Samáriában összeszedett zsákmányt Asszíria királyának.

Ítélet és ígéret

5 Még ezt is mondta nekem azÚr:

6 Mivel megvetette ez a nép

a Silóah csendesen folydogáló vizét,

és Recínnek meg Remaljá fiának örül,

7 azért rájuk zúdítja az Úr

az Eufrátesz hatalmas és nagy vizét,

Asszíria királyát teljes hatalmával.

Mindenütt kilép medréből,

és elárasztja mindenütt a partjait.

8 Betör Júdába,

végigzúdul rajta, és nyakig ér.

De ha kiterjesztett szárnyaival

széltében ellepi az országot,

„velünk lesz az Isten”!

9 Tomboljatok csak, népek,

majd meg fogtok rettenni!

Figyeljetek mind, ti messzi országok!

Fegyverkezzetek csak,

majd meg fogtok rettenni,

fegyverkezzetek csak,

majd meg fogtok rettenni!

10 Szőjetek csak terveket,

majd meghiúsulnak,

tárgyaljatok csak, úgysem sikerül,

mert „velünk az Isten”!

11 Így szólt hozzám azÚr, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján:

12 Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt,

amit ez a nép összeesküvésnek mond,

amitől fél, attól ne féljetek,

és ne rettegjetek!

13 A SeregekUrát tartsátok szentnek,

őt féljétek, tőle rettegjetek,

14 akkor ő lesz a szentélyetek.

De Izráel két háza számára

olyan kő lesz, amelybe beleütköznek,

olyan szikla, amelybe belebotlanak,

Jeruzsálem lakóinak pedig

kelepce és csapda.

15 Sokan megbotlanak közülük,

elesnek és összetörnek,

megfogja őket a csapda.

A próféta hisz jövendölése igazában

16 Lezárom ezt az intelmet,

lepecsételem ezt a tanítást

tanítványaim számára.

17 És várom azUrat,

aki Jákób háza elől

eltakarta arcát,

és benne reménykedem.

18 Én pedig és e gyermekek,

akiket azÚradott nekem,

intő jelek vagyunk Izráelben

a SeregekUrának akaratából,

aki a Sion hegyén lakik.

A babona büntetése

19 Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?

20 A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen ők olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövője.

21 Szomorúan és éhesen

bolyong a nép az országban.

Ha éheznie kell, fölháborodik,

gyalázza királyát és Istenét.

Fölfelé néz,

22 majd a földre tekint,

de csak nyomorúságot és sötétséget lát,

nyomasztó borút, homályba taszítva.

A Messiás uralkodása

23 De nem marad ott sötétség,

ahol elnyomás van.

Először megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de végül megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli részt, a pogányok területét.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/8-bd19ac618ba2abce53363cfcf895febc.mp3?version_id=920—

1 A nép, amely sötétségben jár,

nagy világosságot lát,

a homály földjén lakókra

világosság ragyog.

2 Te megszaporítod a népet,

nagy örömöt szerzel neki.

Úgy örülnek színed előtt,

ahogyan aratáskor szoktak örülni;

ahogyan vigadni szoktak,

akiknek zsákmányt osztanak.

3 Mert terhes igáját,

a hátát verő botot,

sanyargatójának vesszejét

összetöröd, mint Midján napján.

4 Mert minden dübörögve menetelő csizma

és véráztatta köpönyeg

elég, és tűz martaléka lesz.

5 Mert egy gyermek születik nekünk,

fiú adatik nekünk.

Az uralom az ő vállán lesz,

és így fogják nevezni:

Csodálatos Tanácsos, Erős Isten,

Örökkévaló Atya,

Békesség Fejedelme!

6 Uralma növekedésének és a békének

nem lesz vége Dávid trónján és országában,

mert megerősíti és megszilárdítja

törvénnyel és igazsággal

mostantól fogva mindörökké.

A SeregekUrának féltő szeretete

viszi véghez ezt!

Isten megbünteti Izráelt

7 Egy igét küldött Jákóbnak az Úr,

és az eljutott Izráelhez,

8 hogy megtudja az egész nép,

Efraim és Samária lakossága,

amely gőgösen és dölyfös szívvel mondja:

9 Téglák omlottak le,

de mi faragott kőből építünk!

Vadfügefákat vágtak ki,

de mi cédrusokkal pótoljuk!

10 Fölbujtja ellene azÚr

Recín vezéreit,

és ráuszítja ellenségeit:

11 az arámokat elölről,

a filiszteusokat hátulról,

és falják Izráelt tele szájjal.

Mindezzel nem múlt el haragja,

és keze még ki van nyújtva.

12 De ez a nép nem tért meg ostorozójához,

és nem kereste a SeregekUrát.

13 Ezért kiirtotta azÚrIzráelből

a fejet és a farkat,

a pálmát és a kákát egyszerre.

14 A vén és a főrendű a fej,

a hazugságot tanító próféta pedig a farok.

15 Mert tévútra vezették

ezt a népet vezetői,

és megzavarodtak azok, akiket vezettek.

16 Ezért nem örül ifjainak az Úr,

nem könyörül árváin és özvegyein,

mert mindenki elvetemült gonosztevő,

és minden száj bolondságot beszél.

Mindezzel nem múlt el haragja,

keze még ki van nyújtva.

17 Mert föllángol a gonoszság, mint a tűz,

megemészti a tövist és a gazt.

Meggyújtja az erdő bozótját,

gomolyogva száll föl a füstje.

18 A SeregekUrának haragja miatt

borul lángba az ország,

a nép pedig tűz martaléka lesz;

senki sem könyörül a másikon.

19 Jobbjába is beleharap,

mert olyan éhes,

balját is megenné,

mert nincs mivel jóllaknia;

saját karjáról is leenné mindenki a húst:

20 Manassé Efraimra, Efraim Manasséra,

mindketten Júdára támadnak.

Mindezzel nem múlt el haragja,

keze még ki van nyújtva.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/9-80db67085490f23cd60505c38471a902.mp3?version_id=920—

A gonosz vezetők ítélete

1 Jaj azoknak,

akik jogtalan rendeleteket hoznak,

és irataik csak terheket rónak ki.

2 Mert elnyújtják a nincstelenek perét,

megfosztják jogaiktól

népem szegényeit.

Az özvegyeket kizsákmányolják,

és az árvákat kifosztják.

3 De mit csináltok majd

az ítélet napján,

amikor megjön a távolból a pusztulás?

Kihez futtok majd segítségért,

hol hagyjátok kincseiteket?

4 Aki nem térdel a foglyok közé,

a legyilkoltak között esik el.

Mindezzel nem múlt el haragja,

keze még ki van nyújtva.

Isten megalázza a gőgös Asszíriát

5 Jaj Asszíriának, haragom botjának,

melynek kezében van

dühömnek vesszeje!

6 Elvetemült nemzet ellen küldöm,

az ellen a nép ellen rendelem,

amelyre haragszom,

hogy zsákmányt raboljon,

prédát szerezzen,

és eltapossa, mint az utca sarát.

7 De ő nem így képzeli,

ő maga nem így gondolkodik,

mert szíve vágya az, hogy pusztítson,

és minél több nemzetet ki akar irtani.

8 Mert ezt mondja:

Vezéreim nem mind királyok-e?

9 Nem az történt-e Kalnóval,

ami Karkemissel?

Nem úgy járt-e Hamát,

mint Arpád?

Nem úgy járt-e Samária,

mint Damaszkusz?

10 Ahogyan elérte kezem

a bálványok országait,

bár több bálványszobruk volt,

mint Jeruzsálemnek és Samáriának,

11 ahogyan elbántam

Samáriával és bálványaival,

úgy fogok elbánni

Jeruzsálemmel és bálványaival is.

12 De ha véghezvitte az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemen, megbünteti majd az asszír király dölyfös szívének gyümölcsét és nagyralátó szemének dicsekvését.

13 Mert ezt mondta:

Kezem erejével vittem véghez ezt,

és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok:

megszüntettem a népek határait,

értékeiktől megfosztottam őket,

hatalmammal letaszítottam

a trónon ülőket.

14 Elérte kezem a népek gazdagságát,

mint a madárfészket,

és ahogy megszerzik

az elhagyott tojásokat,

úgy szereztem meg én az egész földet.

Nem volt senki,

aki szárnyával verdesett,

csőrét kinyitotta, vagy csipogott volna.

15 Dicsekedhet-e a fejsze

azzal szemben, aki vág vele?

Hát henceghet a fűrész

azzal szemben, aki őt húzza?

Mintha a bot akarná azt suhogtatni,

aki őt fölvette,

és a vessző fölvenni

az embert!

16 Ezért az Úr, a SeregekUra

sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire,

és dicsősége alatt láng lobban majd fel,

tűznek lobogása.

17 Izráel Világossága lesz a tűz,

és Szentje a láng,

amely elégeti és megemészti benne

egyetlen napon a tövist és a gazt.

18 Pompás erdejét és kertjét

mindenestül megsemmisíti,

mintha sorvadás sorvasztaná.

19 Oly kevés fa marad erdejében,

hogy egy gyermek is össze tudja írni.

A maradék megtérése és szabadulása

20 Azon a napon nem támaszkodik többé

ostorozójára Izráel maradéka

és Jákób házának megmenekült része,

hanem azÚrra, Izráel Szentjére

támaszkodik hűségesen.

21 A maradék megtér:

Jákób maradéka az erős Istenhez.

22 Mert ha annyi volna is néped, Izráel,

mint tengerparton a homok,

csak a maradék tér meg.

El van rendelve pusztulásod,

igazságos ítélet árad rád.

23 Mert elhatározta az Úr, a SeregekUra, hogy elpusztítja az egész országot.

24 Ezért így szólt az Úr, a SeregekUra: Ne félj, népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette.

25 Mert rövid idő múlva véget ér haragom, és dühös indulatom majd őket pusztítja.

26 Ostorral csapkodja a SeregekUra, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál; vesszejével rácsap a tengerre, mint ahogy Egyiptomban tette.

27 Azon a napon

lekerül terhe válladról,

igája leszakad nyakadról.

Elvonul Samária mellett,

28 Ajba érkezik, átvonul Migrónon,

Mikmászba rendeli fölszerelését.

29 Átvonulnak a hágón,

Gebában térnek éjjeli szállásra.

Remegés tör Rámára, Saul Gibeája menekül.

30 Sikolts hangosan, Gallím leánya,

figyelj rá, Lajis, felelj rá, Anátót!

31 Madméná elmenekült,

Gébím lakói elrejtőztek.

32 Még ma odaér Nóbba,

öklével fenyegeti

Sion leányának hegyét,

Jeruzsálem dombját.

33 De az Úr, a SeregekUra

kegyetlenül levagdalja az ágakat,

a sudár termetűeket kivágja,

és elterülnek a magasra törők.

34 Kivágja fejszével az erdő bozótját,

ledőlnek Libánon büszke cédrusai!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/10-a82491215ddecbcb74e270efe1b2f115.mp3?version_id=920—

A Messiás békét hoz a földre

1 Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről,

hajtás sarjad gyökereiről.

2 AzÚrlelke nyugszik rajta,

a bölcsesség és értelem lelke,

a tanács és erő lelke,

azÚrismeretének és félelmének lelke.

3 AzÚrfélelme lesz a gyönyörűsége.

Nem a látszat után ítél,

és nem hallomás után dönt,

4 hanem igazságosan ítél

a nincstelenek ügyében,

és méltányosan dönt

az ország szegényeinek dolgában.

Megveri a földet szájának botjával,

ajka leheletével megöli a bűnöst.

5 Igazság lesz derekának öve,

csípőjének öve pedig a hűség.

6 Akkor majd a farkas a báránnyal lakik,

a párduc a gödölyével hever,

a borjú, az oroszlán

és a hízott marha együtt lesznek,

és egy kisfiú terelgeti őket.

7 A tehén a medvével legel,

kölykeik együtt heverésznek,

az oroszlán pedig szalmát eszik,

mint a marha.

8 A csecsemő a viperalyuknál játszadozik,

és az alig elválasztott gyermek

mérges kígyó üregébe dugja a kezét.

9 Nem árt és nem pusztít

szent hegyemen senki,

betölti a földet azÚrismerete,

ahogyan a tengert víz borítja.

10 Azon a napon Isai gyökeréhez

fognak járulni a nemzetek,

mert ő lesz a zászlaja a népeknek,

és székhelye dicsőséges lesz.

A szétszórt Izráel összegyűjtése

11 Azon a napon másodszor is

kinyújtja kezét az Úr,

hogy visszavásárolja népe maradékát,

amely megmarad Asszíriában és Egyiptomban,

Patrószban, Etiópiában és Élámban,

Sineárban meg Hamátban

és a tenger szigetein.

12 Jelt ad a népeknek,

és összegyűjti Izráel szétszórt fiait,

egybegyűjti Júda elszéledt leányait

a föld négy széléről.

13 Megszűnik Efraim irigysége,

vége lesz Júda ellenségeskedésének.

Efraim nem irigykedik Júdára,

Júda sem lesz Efraim ellensége.

14 Repülnek a tenger felé

a filiszteusok lejtőjén,

együtt ejtik prédául a keleti népet.

Ráteszik kezüket Edómra és Móábra,

és Ammón fiai nekik engedelmeskednek.

15 AzÚrpedig kiszárítja

Egyiptom tengerének öblét.

Öklével megfenyegeti az Eufráteszt,

forró szelével hét ágra vágja,

és saruval is járhatóvá teszi.

16 Olyan útja lesz népe maradékának,

az Asszíriában megmaradtaknak,

amilyen Izráelnek volt,

amikor kijött Egyiptomból.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/11-eeaa3d2f888a128407a91f22b7529a83.mp3?version_id=920—

Istent magasztaló ének

1 Azon a napon ezt fogod mondani:

Hálát adok neked,Uram,

mert bár haragudtál rám,

elmúlt a haragod, és megvigasztaltál.

2 Íme, Isten az én szabadítóm,

bízom és nem rettegek,

mert erőm és énekem azÚr,

megszabadított engem.

3 Örvendezve fogtok vizet merni

a szabadulás forrásából.

4 Azon a napon ezt fogjátok mondani:

Adjatok hálát azÚrnak,

hirdessétek nevét!

Adjátok tudtára nagy tetteit a nemzeteknek!

Emlékeztessétek őket,

hogy magasztos az ő neve!

5 Énekeljetek azÚrnak,

mert fenséges tetteket vitt véghez,

hadd tudja meg ezt az egész föld!

6 Kiálts és ujjongj, Sion lakója,

mert nagy közöttetek Izráel Szentje!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/12-9c6cf6358905eda190dff79f946aedc0.mp3?version_id=920—

Jövendölés Babilon pusztulásáról

1 Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia:

2 Jelezzetek a kopár hegyről,

hangosan kiáltsatok nekik!

Integessetek, hogy vonuljanak be

a nemesek kapuin!

3 Én már parancsot adtam

megszentelt harcosaimnak,

és elhívtam vitézeimet,

akik végrehajtják haragomat,

és vigadoznak fenségemnek.

4 Zúgás hallik a hegyeken,

nagy nép zúgásához hasonló,

országok morajlása hallik,

összegyűlt nemzetek morajlása.

A SeregekUra megszemléli

a harcra kész sereget.

5 Jönnek messze földről,

az ég széléről:

azÚrés vele haragjának eszközei,

hogy elpusztítsák az egész földet.

6 Jajgassatok, mert közel van már azÚrnapja,

pusztulás jön a Mindenhatótól.

7 Ezért ellankad minden kéz,

megdermed minden ember szíve.

8 Megrémülnek, kínzó fájdalmak

fogják el őket,

vonaglanak, mint a vajúdó asszony.

Riadtan néznek egymásra,

és az arcuk ég a szégyentől.

9 Jön már azÚrnapja kegyetlenül,

féktelen, izzó haraggal.

Pusztává teszi a földet,

kipusztítja róla a vétkeseket.

10 Az ég csillagai és csillagképei

nem ragyogtatják világosságukat.

Sötét lesz a fölkelő nap,

nem fénylik a hold világa.

11 Megbüntetem a világ gonoszságát,

a bűnösök bűnét.

Véget vetek a kevélyek gőgjének,

az erőszakosok gőgösségét megalázom.

12 Ritkábbá teszem

a halandót a színaranynál,

és az embert Ófír aranyánál.

13 Ezért megrendítem az eget,

és megindul helyéből a föld

a SeregekUrának dühétől,

izzó haragjának napján.

14 Akkor majd mint a felzavart gazella,

és mint a nyáj, amelyet

nem terelget senki,

mindenki elindul a maga népe felé,

mindenki szertefut a maga hazájába.

15 Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek,

akit megfoghatnak,

karddal ejtik el.

16 Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik,

házaikat kifosztják,

asszonyaikat megerőszakolják.

17 Íme, ellenük indítom a médeket,

akik ezüsttel nem törődnek,

és aranyban nem gyönyörködnek.

18 Íjukkal leterítik az ifjakat,

és nem irgalmaznak az újszülötteknek;

nem szánják meg a gyermekeket.

19 Úgy jár majd Babilon,

az országok ékessége,

a káldeusok fenséges dísze,

ahogyan elpusztította Isten

Sodomát és Gomorát.

20 Nem telepszik le ott többé senki,

nem lakik ott senki

a jövő nemzedékek során.

Nem sátoroz ott az arab,

nem deleltetnek ott pásztorok,

21 hanem pusztai vadak tanyáznak ott,

és baglyokkal telnek meg házaik.

Struccok laknak majd ott,

és démonok szökdelnek ott.

22 Hiénák üvöltöznek kastélyaikban,

gyönyörű palotáikban sakálok.

Bizony, hamar eljön ennek az ideje,

nem késnek napjai!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/13-28aa63cb5913e03abe6e39e5f605c08a.mp3?version_id=920—

Gúnydal a babiloni király bukásáról

1 Bizony, megkönyörül azÚrJákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.

2 Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat azÚrföldjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon.

3 Amikor majd nyugalomra fordítja azÚrfájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled,

4 ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról:

Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak,

vége lett az erőszaknak!

5 Összetörte azÚr

a gonoszság vesszejét,

a zsarnokság botját,

6 amely népeket vert dühében

szüntelen veréssel,

és nemzeteket tiport haragjában,

kegyetlenül üldözve őket.

7 Megnyugodott, békés az egész föld,

ujjongásba törtek ki az emberek.

8 Még a ciprusok is így örülnek,

meg a Libánon cédrusai:

Mióta elterültél,

nem jön favágó ellenünk!

9 Megrendült odalent a holtak hazája,

amikor meglátta jöttödet.

Felkölti miattad az árnyakat,

a föld összes hatalmasát,

fölkelti trónjukról

a népek királyait.

10 Rákezdik mindnyájan,

és ezt mondják neked:

Te is erőtlen lettél, mint mi,

hozzánk hasonlóvá lettél!

11 Sírba omlott gőgöd,

lantjaid zengése!

Férgek a derékaljad,

pondrók a takaród!

12 Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag!

Lehulltál a földre, népek legyőzője!

13 Pedig ezt mondtad magadban:

Fölmegyek az égbe,

Isten csillagai fölé

emelem trónomat,

odaülök az istenek hegyére

a messze északon.

14 Fölmegyek a felhők csúcsára,

hasonló leszek a Felségeshez!

15 De a sírba kell leszállnod,

a gödör legmélyére.

16 Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak,

elámulnak rajtad:

Ettől az embertől reszketett a föld,

ettől remegtek az országok?

17 Ez az, aki pusztává tette a világot,

lerombolta a városokat,

és nem engedte haza a foglyokat?

18 A népek királyai mind

tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában.

19 Téged azonban temetetlenül dobnak el,

mint valami hitvány gyomot;

elborítanak a legyilkoltak,

akiket karddal öltek meg,

mint egy eltaposott hullát.

Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk,

20 de téged nem temetnek el velük,

mert pusztítottad országodat,

saját nemzetedet gyilkoltad.

Nem emlegetik soha többé

a gonosztevők ivadékát!

21 Állítsatok vágóhidat fiainak

őseik bűne miatt,

hogy talpra állva

el ne foglalják a földet,

és be ne töltsék városokkal a világot!

22 Rájuk támadok – így szól a SeregekUra –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól azÚr.

23 Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a SeregekUra.

Jövendölés Asszíria ellen

24 Megesküdött a SeregekUra:

Úgy lesz, ahogyan elterveztem,

az következik be, amit elhatároztam.

25 Országomban töröm össze Asszíriát,

hegyeimen taposom el.

Lekerül róluk igája,

lekerül vállukról a teher.

26 Ezt terveztem el

az egész földdel szemben,

így nyújtom ki kezemet

minden nép ellen.

27 Ha így határoz a SeregekUra,

ki hiúsíthatja meg?

Ha kinyújtja kezét,

ki fordíthatja vissza?

A filiszteusokat utoléri az ítélet

28 Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés:

29 Ne örüljetek annyira, filiszteusok,

hogy összetört a titeket verő bot!

Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad,

és gyümölcse repülő sárkány lesz.

30 A legszegényebbek jól élnek,

és a szegények bizton heverésznek,

a te gyökeredet azonban

éhhalállal sújtom,

maradékodat meggyilkolom.

31 Jajgass, kapu, kiálts, város,

rettegjetek, ti filiszteusok!

Mert füst gomolyog északról,

senki se hagyja el a kijelölt helyét!

32 Mit szólnak majd ehhez

a népek követei?

Azt, hogy azÚrvetett

a Sionnak alapot,

és oda menekülnek népe szegényei!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/14-53ab78e09cae6a41361f050570acdd7d.mp3?version_id=920—

Jövendölés Móáb ellen

1 Fenyegető jövendölés Móáb ellen:

Éjnek idején elpusztul,

elnémul Ár-Móáb!

Éjnek idején elpusztul,

elnémul Kír-Móáb!

2 Fölmennek a templomba,

zokog Díbón a magaslatokon,

Nebó és Médebá miatt jajgat Móáb.

Minden fejet kopaszra nyírtak,

és levágtak minden szakállt.

3 Az utcákon zsákruhában járnak,

a háztetőkön és a tereken

mindenki jajgat, könnyeit hullatva.

4 Segítségért kiált Hesbón és Elálé,

hangjuk Jahacig hallik.

Ezért riadoznak Móáb fegyveresei,

riadozik lelke.

5 Szívből kiáltok Móáb miatt.

Cóarig, Eglat-Selisijjáig

jutottak menekültjei.

Sírva mennek föl a Lúhít-hágón,

Hórónajim útján

összetörve jajveszékelnek.

6 Pusztasággá válnak Nimrím vizei,

elszárad a fű, kiég a legelő,

nem marad zöld növény.

7 Ezért amijük megmarad,

amit csak meg tudnak őrizni,

átviszik a Nyárfa-patakon.

8 Körös-körül jajveszékelnek Móáb határain,

Eglajimig hangzik a jajgatás,

Beér-Élímig hangzik a jajgatás.

9 Bizony, megtelnek vérrel

Dímón vizei!

Más veszedelmet is hozok Dímónra:

oroszlánt Móáb menekültjeire

és földjének maradékára.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/15-ae306c04f392c3585dd3d498da8574b1.mp3?version_id=920—

Móáb népe Júdában talál menedékre

1 Küldjetek bárányokat

az ország uralkodójának

Szelából a pusztaságon át

Sion leányának hegyére!

2 Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez

hasonlítanak Móáb leányai

az Arnón gázlóinál.

3 Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést!

Tedd árnyékodat fényes délben

olyanná, mint az éjszaka!

Rejtsd el az elűzötteket,

ne jelentsd föl a bujdosókat!

4 Hadd lakjanak nálad

az elűzött móábiak!

Légy rejtekhelyük,

ha jön a pusztító!

Mert vége lesz az erőszaknak,

megszűnik a pusztítás,

eltűnnek az ország eltiprói.

5 Kegyelem által készül egy trón.

Megingathatatlanul ül azon

Dávid sátrában a bíró,

aki törődik a joggal,

és szorgalmazza az igazságot.

6 Hallottunk Móáb gőgjéről,

hogy milyen gőgös,

fennhéjázó, dölyfös és öntelt,

hazugságokkal hencegő.

7 Ezért jajgatni fog

egyik móábi a másikért,

mindenki jajgatni fog.

Nyögni fogtok összetörten

Kír-Hareszet aszú szőlőjéért,

8 mert elhervadtak

Hesbón szőlőhegyei,

Szibmá szőlőtőkéi.

A népek urai lemetszették vesszőit,

pedig Jazérig értek,

befutották a pusztaságot;

hajtásai szétágaztak,

a tengeren túlra nyúltak.

9 Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit,

ahogyan sirattam Jazért.

Elárasztlak könnyeimmel,

Hesbón és Elálé,

mert szüretedről és aratásodról

elmaradt a kurjantás.

10 Odalett az öröm

és a vigadozás a gyümölcsöskertben,

nem ujjonganak a szőlőkben,

nem kiáltoznak.

Nem tapos bort sajtókban a taposó,

a kurjantást megszüntetem.

11 Ezért, mint a citera,

zeng a bensőm Móábért,

és a keblem Kír-Hereszért.

12 És ha megjelenik

Móáb az áldozóhalmon,

bárhogyan fáradozik,

még ha szentélyébe megy is imádkozni,

nem érhet el semmit.

13 Ezt az igét mondta azÚrMóábról már régen.

14 De most így szól azÚr:

Három esztendőn belül,

amelyek úgy telnek majd neki, mint egy napszámosnak,

megalázzák Móáb előkelőit

és hatalmas köznépét is mind;

kevés lesz a maradéka,

kicsiny és erőtlen.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ISA/16-e4054c9c1f3fd726dca39252aedff4b4.mp3?version_id=920—