Ezékiel 22

Jeruzsálem bűnei és bűnhődése

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Akarsz-e ítélkezni, emberfia? Akarsz-e ítéletet mondani a vérontó város fölött? Akkor szembesítsd minden utálatos tettével,

3 és mondd: Így szól az én Uram, azÚr: Ennek a vérontó városnak eljön az ideje, mert bálványokat készített a maga vesztére, és tisztátalan lett.

4 A vér, amelyet kiontottál, vétkessé tett, és bálványaid, amelyeket készítettél, tisztátalanná tettek. Te vagy az oka, hogy közel van már a napod, elérkeztél esztendeid végéhez. Ezért gyalázatossá teszlek a népek előtt, és csúffá teszlek minden országban.

5 Csúfolni fognak téged közel és távol, te rossz hírű, te sokat viszálykodó!

6 Íme, Izráel összes fejedelme annyi vért ontott, amennyit csak bírt.

7 Apjukat és anyjukat gyalázták országodban, a jövevényt zsarolták, az árvát és az özvegyet nyomorgatták.

8 A szent dolgokat semmibe vetted, és szombatjaimat meggyaláztad.

9 Rágalmakat terjesztettek országodban, hogy vért onthassanak; a hegyeken bemutatott áldozatból ettek, fajtalanságokat követtek el.

10 A fiúk apjuk feleségével háltak. Erőszakoskodtak a tisztulásban levő nővel.

11 Volt, aki a más feleségével követett el fajtalanságokat, volt, aki a saját menyét gyalázta meg galádul; olyan is volt, aki a húgával, saját apja leányával erőszakoskodott.

12 Hagyták magukat megvesztegetni országodban, hogy vért onthassanak. Kamatot és uzsorát szedtél, felebarátaid rovására nyerészkedtél, zsarolva őket, engem pedig elfelejtettél! – így szól az én Uram, azÚr.

13 Azért én majd összecsapom a kezemet nyerészkedésed miatt, amelyet elkövettél, és a vérontás miatt, amely országodban történt.

14 Lesz-e elég bátorságod, lesz-e elég erőd akkor, amikor majd elbánok veled? Amit én, azÚr, mondok, azt meg is teszem!

15 Szétszélesztelek majd a népek közé, és szerteszórlak az országokba; véget vetek országodban a tisztátalanságnak!

16 Gyalázatos leszel a népek előtt; akkor majd megtudod hogy én vagyok azÚr.

17 Így szólt hozzám azÚrigéje:

18 Emberfia! Izráel háza salakká lett számomra: a réz, az ón, a vas és az ólom a kemencében ezüstsalakká lett.

19 Ezért így szól az én Uram, azÚr: Mivel mindenestül salakká lettetek, összegyűjtelek benneteket Jeruzsálembe.

20 Ahogyan összegyűjtik az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ólmot és az ónt a kemencébe, és felszítják a tüzet alatta, hogy megolvasszák, úgy gyűjtelek össze benneteket lángoló haragomban, kemencébe raklak, és megolvasztalak benne.

21 Összeszedlek benneteket, felszítom ellenetek haragom tüzét, és megolvasztalak benne.

22 Ahogyan megolvad az ezüst a kemencében, úgy fogtok megolvadni Jeruzsálemben. Amikor kitöltöm rajtatok haragomat, majd megtudjátok, hogy én vagyok azÚr.

A nép vezetőinek bűne

23 Így szólt hozzám azÚrigéje:

24 Emberfia, mondd meg ennek az országnak: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján!

25 Prófétái összeesküvést szőnek, olyanok, mint az ordító, ragadozó oroszlán: embereket esznek, kincset és drágaságot harácsolnak, sok asszonyt tesznek özveggyé.

26 Papjai erőszakot követtek el törvényemen, és meggyalázták szent dolgaimat. Nem tettek különbséget a szent és a közönséges között, nem tanítottak a tisztátalan és tiszta megkülönböztetésére. Szombatjaimmal nem törődtek, és gyalázatot hoztak rám.

27 Vezérei olyanok, mint a ragadozó farkasok: vért ontanak, embereket pusztítanak el nyereségvágyból.

28 Prófétái habarccsal vakolgatnak; hiábavalóságot látnak, hazugságokat jósolgatnak nekik, amikor ezt mondják: „Így szól az én Uram, azÚr…” – pedig nem is szólt azÚr!

29 Az ország népe kegyetlenül sanyargat, és lelketlenül rabol, a nincstelent és szegényt nyomorgatják, a jövevényt pedig törvénytelenül sanyargatják.

30 Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam.

31 Ezért kitöltöm rajtuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket! – így szól az én Uram, azÚr.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/22-6c28757e692dc39574bf16db670cc5be.mp3?version_id=920—

Ezékiel 23

Példázat a két házasságtörő asszonyról

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Volt két asszony, egy anya lányai.

3 Paráznaságból éltek Egyiptomban, már ifjúkorukban paráznák voltak. Ott tapogatták a mellüket, ott szorongatták szűzies keblüket.

4 Az idősebbik neve Oholá volt, a húgáé Oholíbá. Aztán az enyéim lettek, fiakat és leányokat szültek. A nevük így értendő: Oholá Samária, Oholíbá pedig Jeruzsálem.

5 Oholá azonban ismét parázna lett, noha már a feleségem volt. Vágyra gerjedt szeretői, az asszírok iránt, akik eljöttek hozzá

6 kék bíborba öltözve: helytartók és elöljárók, kívánatos ifjak mindnyájan, lovasok, harci kocsin járók.

7 Paráználkodott velük, Asszíria válogatott ifjaival és mindazokkal, akik iránt vágyra gerjedt, és tisztátalanná tette magát bálványaikkal.

8 De az egyiptomiakkal sem hagyta abba a paráználkodását, hiszen azok háltak vele fiatal korában; ők is tapogatták szűzies kebleit, és sokat paráználkodtak vele.

9 Ezért a szeretői kezébe adtam, az asszírok kezébe, akik iránt vágyra gerjedt.

10 Azok kitakarták szemérmét, elvették fiait és leányait, őt magát pedig megölték fegyverrel, és hírhedtté lett az asszonyok között, amikor végrehajtották rajta az ítéletet.

11 Amikor látta ezt a húga, Oholíbá, romlottabb lett nála, mert fölgerjedt a vágya, és még a nővérén is túltett a paráználkodásban.

12 Vágyra gerjedt az asszírok iránt: a helytartók és az elöljárók iránt, akik gyönyörű ruhákban jöttek el hozzá, meg a lovasok és a harci kocsin járók iránt, akik mindnyájan kívánatos ifjak.

13 Láttam, hogy tisztátalan lett; egyformák ők mind a ketten.

14 De ez még tovább ment a paráználkodásban, mert látott férfialakokat a falra vésve, a káldeusok képmását vörös festékkel rajzolva.

15 Ezek övet viselnek a derekukon, kendős turbánt a fejükön; látszik mindnyájukról, hogy tisztek, hasonlók a babilóniaiakhoz, akiknek Káldea a szülőföldje.

16 Amint megpillantotta ezeket, fölgerjedt a vágya irántuk, és követeket küldött hozzájuk Káldeába.

17 El is jöttek hozzá a babilóniaiak, hogy szeretkezzenek vele, és tisztátalanná tették paráznaságukkal. Amikor tisztátalanná lett miattuk, megundorodott tőlük.

18 Mivel nyíltan paráználkodott, és szemérmetlenül viselkedett, megundorodtam tőle, ahogyan megundorodtam nővérétől is.

19 De ő egyre többet paráználkodott, emlékezve fiatalkorára, amikor Egyiptomban paráználkodott.

20 Olyan szeretők iránt gerjedt vágyra, akiknek a teste feltüzelve olyan, mint a szamaraké, és akkora a hímtagjuk, akár a lovaké.

21 Vágyódott fiatalkori fajtalankodására, amikor még Egyiptomban tapogatták kebleit, szorongatták fiatal melleit.

A hűtlenség büntetése

22 Ezért, Oholíbá – így szól az én Uram, azÚr–, én majd ellened uszítom a szeretőidet, akiktől megundorodtál, és elhozom őket ellened mindenfelől:

23 a babilóniaiakat, az összes káldeust, a Pekódból, Sóából és Kóából valókat meg az összes asszírt velük együtt, a kívánatos ifjakat, a helytartókat és elöljárókat mind, a tiszteket, a kiváló vitézeket meg az összes harci kocsin járót.

24 Fölvonulnak ellened kerekeken gördülő harci kocsikkal, népek tömegével, fölszerelve nehéz és könnyű pajzzsal, sisakban, és körülvesznek téged. Én majd eléjük tárom az ügyedet, és ők saját törvényeik szerint tartanak ítéletet fölötted.

25 Rád zúdítom féltékenységemet, és haragjukban elbánnak veled: orrodat, füledet levágják, ami pedig megmarad belőled, az fegyvertől pusztul el. Elviszik fiaidat és leányaidat, akik pedig megmaradnak, azokat tűz emészti meg.

26 Lehúzzák rólad a ruhát, és elveszik ékszereidet.

27 Véget vetek fajtalankodásodnak és Egyiptomban elkezdett paráználkodásodnak. Nem tekintgetsz rájuk, és Egyiptomra sem gondolsz többé!

28 Bizony, ezt mondja az én Uram, azÚr: Azoknak a kezébe adlak, akiket meggyűlöltél, akiktől megundorodtál.

29 Gyűlöletükben elbánnak veled: elvesznek tőled mindent, amit megszereztél, azután otthagynak csupaszon, meztelenül, kitakarva parázna szemérmedet és fajtalan paráznaságodat.

30 Így bánnak veled, mert paráználkodtál a népekkel, és tisztátalanná tetted magadat bálványaikkal.

31 Nővéred útján jártál, ezért az ő poharát adom a kezedbe!

A harag pohara

32 Ezt mondja az én Uram, azÚr:

Ki kell innod a nővéred poharát,

a mélyet és öblöset;

kinevetnek és kigúnyolnak,

mert sok fér bele!

33 Részeg leszel, gyötrelemmel tele,

szörnyű borzalom pohara

nővérednek, Samáriának a pohara.

34 Ki kell innod, ki kell ürítened!

Még a cserepeit is összerágod,

és felhasítod vele a melledet.

Megmondtam! – így szól az én Uram, azÚr.

35 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr: Mivel te elfelejtettél, és hátat fordítottál nekem, viseld hát fajtalan paráznaságod következményét!

Vád és ítélet

36 Ezt mondta nekem azÚr: Emberfia! Akarsz-e ítéletet mondani Oholá és Oholíbá fölött? Akkor szembesítsd őket utálatos tetteikkel!

37 Mert házasságtörők, vér tapad a kezükhöz; bálványaikkal követték el a házasságtörést, azoknak áldozták oda eledelül még a fiaikat is, akiket nekem szültek.

38 Azt is megtették velem, hogy ugyanazon a napon tisztátalanná tették szentélyemet, és meggyalázták szombatjaimat.

39 Mert levágták fiaikat bálványaiknak, és még aznap elmentek szentélyembe, meggyalázva azt: ezt tették az én házammal!

40 Sőt emberekért küldtek, akik messze laknak tőlük; követet küldtek hozzájuk, és azok el is jöttek. A kedvükért megmosakodtál, kifestetted a szemedet, és ékszerekkel ékesítetted fel magad.

41 Vetett ágyra ültél, előtte terített asztal volt, és az én tömjénemet és olajomat tetted arra.

42 Vidám lárma hallatszott ott. Az embertömeghez még ivócimborákat is hoztak a pusztából. Ezek karperecet adtak a nők kezére, díszes koszorút a fejükre.

43 Akkor ezt mondtam: Még a kivénült asszony is házasságtörő? Már egy ilyen paráznával is paráználkodnak?

44 Úgy jártak hozzá, ahogy a parázna nőhöz szokás: úgy jártak Oholához és Oholíbához, ezekhez a fajtalan nőkhöz.

45 De majd igaz férfiak ítélkeznek fölöttük a házasságtörők és a vérontók törvénye szerint, mert házasságtörők, és vér tapad a kezükhöz.

46 Ezt mondja az én Uram, azÚr: Hívjanak össze ügyükben népgyűlést, és elrettentő példaként vessék őket prédára!

47 Kövezze meg őket a népgyűlés, és vágják őket a kardjukkal darabokra; fiaikat és leányaikat gyilkolják le, házaikat pedig perzseljék föl!

48 Véget vetek a fajtalankodásnak az országban, hogy okuljon belőle minden asszony, és ne kövessen el olyan fajtalanságot, mint amilyet ti.

49 Így róják ki rátok fajtalankodásotok büntetését, és viselni fogjátok bálványozásotok vétkének következményeit. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok azÚr!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/23-a7b6007f8099a33575b9eb7fbce45816.mp3?version_id=920—

Ezékiel 24

Példázat a rozsdás fazékról

1 Így szólt azÚrigéje hozzám a kilencedik évben, a tizedik hónap tizedikén:

2 Emberfia! Írd föl magadnak ezt a nevezetes napot, éppen a mai napot: Babilónia királya éppen a mai napon indított támadást Jeruzsálem ellen.

3 Mondj példázatot az engedetlen népről, és mondd nekik: Így szól az én Uram, azÚr:

Tedd föl a fazekat, tedd föl,

vizet is tölts belé!

4 Rakj bele húsdarabokat,

csupa jó darabot,

combot és lapockát,

a legjava csontokkal rakd tele!

5 A nyáj legjavából vedd azt,

és rakj alá körben fát!

Főzd a húsdarabokat,

míg csak meg nem főnek

a csontok is benne!

6 Ezzel azt mondja az én Uram, azÚr:

Jaj a vérontó városnak,

e rozsdás fazéknak,

mert a rozsdája nem megy le róla!

Szedd ki belőle a darabokat sorra,

válogatás nélkül!

7 Mert ott van benne a vér,

melyet a csupasz kőre ontott,

nem a földre öntötte,

hogy a por betakarhatná,

8 így keltett haragot,

így indított bosszúra.

Én is kiontom a vérét a csupasz kőre,

hogy ne lehessen betakarni!

9 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr:

Jaj a vérontó városnak!

Én is nagy máglyát rakatok:

10 hozzatok sok fát,

gyújtsatok nagy tüzet,

főzzétek puhára a húst,

hadd főjön szét teljesen,

égjenek oda a csontok!

11 Hagyjátok üresen állni a parázson,

hadd tüzesedjék át,

legyen izzó a rézfazék,

hogy megolvadjon benne a tisztátalanság,

leégjen róla a rozsda!

12 Kimerítő volt a fáradozás,

mégsem ment le róla a sok rozsda,

a tűzben is rajta maradt a rozsda!

13 Fajtalan tisztátalanságodból

meg akartalak ugyan tisztogatni,

de te nem tisztultál meg.

Hát ne is tisztulj meg tisztátalanságodtól,

amíg ki nem töltöm rajtad haragomat!

14 Én, azÚr, megmondtam,

be is teljesedik, mert véghezviszem!

Nem engedek, nem szánakozom,

és nem könyörülök!

Ahogyan éltél, és amiket tettél,

aszerint ítéllek el!

– így szól az én Uram, azÚr.

Híradás Jeruzsálem elestéről

15 Így szólt hozzám azÚrigéje:

16 Emberfia! Én most hirtelen halállal elveszem tőled azt, aki neked kedves, de te ne gyászold, ne sirasd, könnyedet se hullasd!

17 Csak halkan sóhajtozz, ne gyászold úgy, ahogy a halottakat szokták! Tedd föl a fejdíszedet, és kösd a lábadra sarudat, ne takard el a bajuszodat, és ne edd a gyászolók kenyerét!

18 Elmondtam ezt reggel a népnek; estére meghalt a feleségem. Másnap reggel a kapott parancs szerint cselekedtem.

19 Ekkor a nép ezt mondta nekem: Magyarázd meg nekünk, hogy mit jelent számunkra az, amit előttünk csinálsz!

20 Ezt feleltem nekik: Így szólt hozzám azÚrigéje:

21 Mondd meg Izráel házának: Így szól az én Uram, azÚr: Én most meggyalázom szentélyemet, erősségeteket, melyre büszkék vagytok, amely nektek kedves, amely után vágyódtok; fiaitok és leányaitok pedig, akiket ott hagytatok, fegyvertől esnek el.

22 Azt fogjátok csinálni, amit én csináltam: nem takarjátok el bajuszotokat, és nem eszitek a gyászolók kenyerét.

23 Fejdísz lesz a fejeteken, saru a lábatokon; nem fogtok gyászolni, sem sírni, hanem elsorvadtok bűneitek miatt, és csak sóhajtoztok egymás között.

24 Ezékiel pedig intő jel lesz a számotokra: amit ő csinált, ugyanazt csináljátok majd ti is. Amikor ez bekövetkezik, akkor megtudjátok, hogy én, azÚrvagyok azÚr!

25 Hozzád pedig, emberfia, azon a napon, amelyen elveszem tőlük erősségüket, ékességüket, amelynek örülnek, amely kedves nekik, és amely után vágyódnak, meg a fiaikat és leányaikat,

26 azon a napon egy menekült jön hozzád, hogy hírt hozzon neked.

27 Azon a napon megnyílik majd a szád, beszélni fogsz a menekülttel, és többé nem kell hallgatnod. Intő jel leszel számukra, és majd megtudják, hogy én vagyok azÚr!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/24-34a3c7fee4593bd8de3edd80940aed93.mp3?version_id=920—

Ezékiel 25

Ítélethirdetés Ammón ellen

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Fordulj Ammón népe felé, és prófétálj ellene!

3 Ezt mondd Ammón népének: Halljátok az én Uramnak, azÚrnak igéjét! Így szól az én Uram, azÚr: Mivel hahotáztál, amikor szentélyemet meggyalázták, amikor Izráel földje elpusztult, és amikor Júda háza fogságba került,

4 azért én a keleten lakók birtokába adlak. Tábort vernek országodban, ott építik fel hajlékukat; ők eszik meg gyümölcsödet, és tejedet ők fogják meginni.

5 Rabbá városát tevék legelőjévé teszem, Ammón földjét pedig juhok delelőhelyévé. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok azÚr!

6 Bizony, ezt mondja az én Uram, azÚr: Mivel tapsoltál kezeddel, dobogtál lábaddal, és megvetéssel, szívből örültél Izráel földjének a sorsán,

7 azért én kinyújtom a kezemet ellened, odavetlek zsákmányul a népeknek, kiirtalak a nemzetek közül, és kipusztítalak az országok közül. Megsemmisítelek, és majd akkor megtudod, hogy én vagyok azÚr.

Ítélethirdetés Móáb és Edóm ellen

8 Így szól az én Uram, azÚr: Móáb és Széír azt mondja, hogy Júda háza is csak olyan, mint a többi nép.

9 Azért én most utat nyitok Móáb hegyoldalán a városok felé, végvárai felé, az ország díszei: Bét-Hajjesímót, Baal-Meón és Kirjátajim felé.

10 Ammón népe felé is utat nyitok a keleten lakók előtt, és birtokukba adom. Nem is emlékeznek többé Ammónra a népek körében.

11 Móáb fölött is ítéletet tartok; akkor majd megtudják, hogy én vagyok azÚr!

12 Így szól az én Uram, azÚr: Edóm kegyetlen bosszút állt Júda házán, és nagy bűnt követett el azzal, hogy bosszút állt rajta.

13 Ezért így szól az én Uram, azÚr: Kinyújtom a kezemet Edóm ellen, és kiirtok belőle embert és állatot. Romhalmazzá teszem, Témántól Dedánig fegyvertől esnek el.

14 Népem, Izráel által állok bosszút Edómon, és ők lángoló haragom szerint bánnak el Edómmal. Akkor majd megtudják, hogy milyen az, ha én bosszút állok! – így szól az én Uram, azÚr.

Ítélethirdetés a filiszteusok ellen

15 Ezt mondja az én Uram, azÚr: A filiszteusok bosszúból cselekedtek, és kegyetlen bosszút álltak, fennhéjázó lélekkel, örökös ellenségként pusztítva.

16 Ezért ezt mondja az én Uram, azÚr: Én kinyújtom kezemet a filiszteusok ellen, kiirtom a krétaiakat, és elpusztítom a tengerparton lakók maradékát.

17 Kegyetlenül bosszút állok rajtuk, megfenyítem őket haragomban. Majd megtudják, hogy én vagyok azÚr, amikor bosszút állok rajtuk!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/25-0e13573fad6562a53a136176eb5daf83.mp3?version_id=920—

Ezékiel 26

Jövendölés Tírusz ostromáról és pusztulásáról

1 A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről:

Haha! Összetört a népek kapuja,

feltárult előttem!

Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált!

3 Ezért így szól az én Uram, azÚr:

Én ellened fordulok, Tírusz,

sok népet hozok ellened,

ahogyan a tenger hozza hullámait.

4 Lerombolják Tírusz várfalait,

ledöntik bástyáit.

Még a port is lesöpröm róla,

kopár sziklává teszem.

5 Hálók szárítóhelye lesz a tenger közepén.

Megmondtam – így szól az én Uram, azÚr–:

a népek zsákmánya lesz!

6 A szárazföldön levő falvait

fegyverrel irtják ki.

Akkor majd megtudják,

hogy én vagyok azÚr!

7 Ezt mondja az én Uram, azÚr: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel.

8 A szárazföldön levő falvaidat

fegyverrel irtja ki.

Ostromgépeket állít veled szemben,

sáncot emel ellened,

és pajzsok alatt tör ellened.

9 Faltörő kost szegez falaidnak,

bástyáidat pedig

csákányaival rombolja le.

10 Belep a por, amelyet

felver tömérdek lova;

megrendülnek várfalaid

a lovasok és a kerekeken gördülő

harci kocsik zajától,

amikor betör kapuidon,

ahogy betörnek

egy ostromlott városba.

11 Lovainak patái utcáidon tipornak,

népedet fegyverrel gyilkolja le,

hatalmas oszlopaid a földre zuhannak.

12 Elragadják zsákmányként gazdagságodat,

elrabolják áruidat;

ledöntik várfalaidat,

gyönyörű házaidat lerombolják,

a köveket, a gerendákat,

még a port is

a tenger közepébe szórják.

13 Véget vetek hangos éneklésednek,

citerád hangja

sem hallatszik majd többé.

14 Kopár sziklává teszlek,

hálók szárítóhelye leszel;

nem építenek fel többé.

Én, azÚr, megmondtam!

– így szól az én Uram, azÚr.

15 Ezt mondja az én Uram, azÚrTírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok.

16 Leszáll majd trónjáról a tengeri országok összes fejedelme, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, nem múlik remegésük, úgy szörnyülködnek rajtad.

17 Siratóénekbe kezdenek, és ezt mondják majd rólad:

Jaj, de elpusztultál,

te dicsőített város,

amely a tenger közepén lakott!

A tenger volt az erőssége,

neki és lakóinak,

rettegésben tartottak

minden környékükön lakót!

18 Most, amikor elbuktál,

remegés tör a szigetekre,

megrémülnek a tenger szigetei,

hogy ilyen véged lett.

19 Ezt mondja az én Uram, azÚr: Amikor romvárossá teszlek, amilyenek az elhagyatottá lett városok, amikor rád zúdítom a mélység árját, és elborítanak a nagy vizek,

20 akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén.

21 Rettenetes véget hozok rád, többé nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, azÚr.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/26-f3d3f888ef9abe81adb12fa863dba96e.mp3?version_id=920—

Ezékiel 27

Tírusz összeomlása

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Te, emberfia, kezdj siratóénekbe Tíruszról,

3 és mondd Tírusznak, amely a tenger kapujánál lakik, és sok sziget népével kereskedik: Így szól az én Uram, azÚr:

Tírusz, te azt mondtad:

Tökéletesen szép vagyok!

4 A tenger közepén van a birodalmad,

tökéletesen szépnek építettek.

5 Szenír ciprusaiból készítették

összes oldaldeszkádat,

libánoni cédrust hoztak,

abból csinálták árbocodat.

6 Básáni tölgyfából

készítették evezőidet,

elefántcsonttal díszített fedélzetedet

ciprusfából készítették,

mely a kittiek szigeteiről való.

7 Egyiptomi tarka vászonból

volt a vitorlád, hogy felismerjenek;

Elísá szigeteiről való

kék és piros bíbort használtál ponyvának.

8 Szidón és Arvad lakói

voltak evezőseid,

Tírusz legügyesebb emberei

voltak matrózaid.

9 Gebál legtapasztaltabb

és legügyesebb emberei

javítgatták sérüléseidet.

A tenger minden hajója és hajósa

megfordult nálad,

hogy veled kereskedjék.

10 Perzsák, lídek és pútiak

voltak hadsereged katonái,

pajzsot és sisakot akasztottak rád:

azok díszítettek.

11 Falaidon körös-körül arvadiak álltak seregedben, bástyáidon pedig gammádiak. Pajzsaikat körös-körül falaidra akasztották, ezek tették teljessé szépségedet.

12 Tarsís sokféle árut vásárolt tőled, piacodra pedig ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak,

13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákkal és rézből készült tárgyakkal fizettek áruidért,

14 Bét-Tógarmából hátaslovakat, kocsi elé valókat és öszvéreket hoztak piacodra.

15 Dedáni kalmárokkal és sok szigettel kereskedtél, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked fizetségül.

16 Az arámok is vásároltak tőled sokféle készítményt, és türkizt, bíborszínű gyapjút, tarka szőtteseket, fehér gyolcsot, korallokat és rubint hoztak piacodra.

17 Júda és Izráel kalmárai minníti búzát, fügét, mézet, olajat és balzsamot adtak cserébe áruidért.

18 Damaszkusz is vásárolt tőled sokféle készítményt, mindenféle árut helbóni borért és hófehér gyapjúért.

19 Vedán és Jáván Uzzálból kovácsolt vasat, fahéjat és illatos nádat hozott piacodra; ezeket adták cserébe áruidért.

20 A dedáni kalmárok lótakarókat hoztak.

21 Arábiával és Kédár összes fejedelmével kereskedtél: bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedtek veled.

22 Sába és Ramá kalmárai a legfinomabb balzsamot, mindenféle drágakövet és aranyat hoztak piacodra.

23 Hárán, Kanné, Eden és Sába kalmárai, Assúr és Kilmad kalmárai

24 díszruhákat, kék bíbor köpenyeket és tarka ruhákat árusítottak vásáraidon, színes szőnyegeket, fonott és sodrott köteleket.

25 Tarsís-hajók szállították áruidat;

gazdag és tekintélyes lettél

a tenger közepén.

26 Nagy vizekre vittek evezőseid,

de szétzúzott a keleti szél

a tenger közepén.

27 Kincseid és piaci áruid,

hajósaid és matrózaid,

azok, akik javítgatták sérülésedet,

akik áruiddal kereskedtek

és az összes katonád:

a rajtad levő sokaság

elsüllyed mindenestül a tenger közepén,

összeomlásod idején.

28 Matrózaid jajkiáltásától

megrendülnek a partvidékek.

29 Kiszáll a hajókból minden evezős,

a tengeri hajósok és a matrózok

mind a szárazföldre lépnek.

30 Hangosan jajgatnak miattad,

és keservesen kiáltoznak;

port hintenek a fejükre,

és meghemperegnek a hamuban.

31 Kopaszra nyiratkoznak miattad

és gyászruhát öltenek,

sírnak miattad keserű lélekkel,

siratnak keservesen.

32 Fájdalmukban siratóénekbe kezdenek,

és így énekelnek rólad:

Kicsoda pusztult el úgy,

mint Tírusz a tenger közepén?!

33 Amikor áruid

a tengerről megérkeztek,

sok népet elláttál,

kincset érő portékáid tömegével

gazdaggá tetted a föld királyait.

34 Most pedig hajótörött lettél a tengeren,

a vizek mélyén,

elsüllyedtek áruid

és a rajtad levő egész embertömeg.

35 A szigetek összes lakója

rajtad szörnyülködik,

királyaikat rémület fogja el,

eltorzul az arcuk.

36 A népek kereskedői

fölszisszennek miattad.

Rettenetes véged lett,

nem lesz belőled soha semmi!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/27-7afe94cac63cf313990f1b45863512dc.mp3?version_id=920—

Ezékiel 28

Tírusz elpusztul felfuvalkodottsága miatt

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja az én Uram, azÚr:

Felfuvalkodtál, és ezt mondtad:

Isten vagyok én,

Isten lakóhelyén lakom,

a tenger közepén!

Pedig csak ember vagy, nem Isten,

csak te tartod magad olyan nagyra,

akár egy isten.

3 Biztosan bölcsebb vagy Dánielnél,

nem marad előtted titokban semmi!

4 Bölcsességeddel és értelmeddel

szereztél gazdagságot,

aranyat és ezüstöt

szereztél kincstáraidba.

5 Nagyon értesz a kereskedéshez,

így gyarapítottad egyre gazdagságodat,

és felfuvalkodtál, mert meggazdagodtál.

6 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr:

Mivel olyan okosnak tartottad magad,

mint amilyen Isten,

7 ezért íme, idegeneket küldök ellened,

a legkegyetlenebb népeket.

Kardot rántanak ellened,

bármilyen szép és bölcs legyél is,

és véget vetnek fényűzésednek.

8 Sírba taszítanak, halálra sebzetten

pusztulsz el a tenger közepén.

9 Mondhatod-e majd gyilkosaidnak:

Isten vagyok én!?

Csak ember vagy te, nem Isten,

kiszolgáltatva azoknak, aki az életedre törnek!

10 A körülmetéletlenek módján halsz meg,

idegeneknek kiszolgáltatva.

Én megmondtam

– így szól az én Uram, azÚr!

Újabb siratóének Tírusz bukásán

11 Így szólt hozzám azÚrigéje:

12 Emberfia! Kezdj siratóénekbe Tírusz királyáról, és mondd róla: Ezt mondja az én Uram, azÚr:

Te voltál a mintakép,

tele bölcsességgel, tökéletes szépség.

13 Édenben, Isten kertjében voltál,

mindenféle drágakő borított:

rubin, topáz és jáspis,

krizolit, ónix és nefrit,

zafír, karbunkulus és smaragd.

Aranyból készültek foglalataid,

és a rajtad levő vésetek

teremtésed napján elkészültek.

14 Kiterjesztett szárnyú,

fölkent kerúb voltál.

Isten szent hegyén helyeztelek el,

tüzes kövek közt járkáltál.

15 Feddhetetlen életű voltál

teremtésed napjától fogva,

míg álnokság nem

találtatott benned.

16 Bősz kufárkodásod közben

megteltél erőszakkal, és vétkessé lettél.

Azért száműztelek Isten hegyéről,

és elkergettelek, te kiterjesztett szárnyú kerúb,

a tüzes kövek közül.

17 Szépségedben felfuvalkodtál,

rosszra használtad bölcsességedet

a fényűzés kedvéért.

Ledobtalak hát a földre,

látványossággá tettelek

a királyok számára.

18 Sok bűnöddel,

álnok kufárkodásoddal

meggyaláztad szentélyeidet.

Azért tüzet gyújtottam benned,

és megemésztett téged,

hamuvá tettelek a földön

mindenki szeme láttára.

19 Akik csak ismertek a népek között,

szörnyülködnek rajtad.

Rettenetes véged lett,

nem lesz belőled soha semmi!

Prófécia Szidónról

20 Így szólt hozzám azÚrigéje:

21 Emberfia! Fordulj Szidón irányába, és prófétálj ellene!

22 Ezt mondd: Így szól az én Uram, azÚr:

Ellened fordulok, Szidón,

és megmutatom rajtad dicsőségemet.

Majd megtudják,

hogy én vagyok azÚr,

amikor ítéletet tartok fölötte,

és megmutatom rajta, hogy szent vagyok!

23 Mert dögvészt bocsátok rá,

és vérontást utcáira,

hullanak benne a halálra sebzettek,

mert rátör a fegyver mindenfelől.

Akkor majd megtudják,

hogy én vagyok azÚr!

24 Szidón nem lesz többé Izráel háza számára szúrós tövis és fájdalmas tüske azok között, akik körülötte laknak, és akik megvetik. Akkor majd megtudják, hogy én, azÚrvagyok az Úr!

25 Így szól az én Uram, azÚr: Amikor összegyűjtöm Izráel házát a népek közül, amelyek közé szétszóródtak, akkor a népek szeme láttára mutatom meg rajtuk, hogy szent vagyok; mert a maguk földjén fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam.

26 Biztonságban laknak ott; házakat építenek, és szőlőket ültetnek, biztonságban laknak. Amikor ítéletet tartok a körülöttük lakók fölött, akik megvetették őket, megtudják majd, hogy én, azÚrvagyok az ő Istenük.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/28-6f9b0dd6eb314ca20bb2d6c4b1ca334f.mp3?version_id=920—

Ezékiel 29

Jövendölés Egyiptom lehanyatlásáról

1 A tizedik esztendőben, a tizedik hónap tizenkettedikén így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Fordulj a fáraónak, Egyiptom királyának az irányába, és prófétálj ellene és Egyiptom ellen!

3 Szólj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, azÚr:

Én ellened fordulok, te, fáraó,

Egyiptom királya,

te, nagy szörnyeteg, aki

a Nílus ágai között heverészel,

és ezt mondod: Enyém a Nílus,

én magam alkottam!

4 Horgokat akasztok az álladba,

pikkelypáncélodhoz ragasztom

a Nílusod halait,

aztán kirántalak a Nílusodból

a Nílusod halaival együtt,

amelyek pikkelypáncélodhoz ragadtak.

5 Kidoblak a pusztába

a Nílusod halaival együtt,

a nyílt mezőre esel.

Nem szednek föl és nem temetnek el,

a föld vadjainak és az ég madarainak

adlak eledelül.

6 Majd megtudja Egyiptom minden lakója,

hogy én vagyok azÚr.

Mert olyan támasz voltál

Izráel házának, mint a nád:

7 Ha kézbe fogtak, összetörtél,

és végighasítottad vállukat,

ha rád támaszkodtak, összeroppantál,

és megrogyasztottad derekukat.

8 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.

9 Egyiptom földje pusztaság és romhalmaz lesz, mivel azt mondta: Enyém a Nílus, én magam alkottam! Akkor majd megtudják, hogy én vagyok azÚr!

10 Ezért én ellened fordulok és a Nílus ellen. Egyiptom földjét romhalmazzá, csupa rommá teszem Migdóltól Szevénéig, Etiópia határáig.

11 Nem jár arra ember, állat sem jár arra; lakatlan lesz negyven évig.

12 Egyiptom földjét pusztasággá teszem az elpusztult országok sorában. Városai a romvárosok sorába kerülnek, pusztán maradnak negyven évig. Az egyiptomiakat pedig szétszélesztem a népek közé, és elszórom őket az országokba!

13 De ezt mondja az én Uram, azÚr: Negyven év múlva összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, amelyek közé szétszóródtak.

14 Jóra fordítom Egyiptom sorsát; visszahozom őket Patrósz földjére, eredeti hazájukba, és ott alávetett királyság lesznek.

15 Alávetettebb lesz, mint más királyságok, nem tud többé a népek fölé emelkedni. Erőtlenné teszem őket, hogy ne uralkodhassanak a népeken.

16 Nem ő lesz többé Izráel házának a bizodalma, nem emlékeztet arra a bűnre, hogy hozzá fordultak. Akkor majd megtudják, hogy én, azÚrvagyok azÚr!

17 A huszonhetedik évben, az első hónap első napján így szólt hozzám azÚrigéje:

18 Emberfia! Nebukadneccar, Babilónia királya nehéz munkát végeztetett haderejével Tírusszal szemben. Mindenkinek belekopaszodott a feje, és feltört a válla, mégsem lett meg a jutalma sem neki, sem haderejének azért a munkáért, amelyet Tírusszal szemben végeztek.

19 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr: Íme, én Nebukadneccarnak, Babilónia királyának adom Egyiptomot. Elveszi kincseit, zsákmányt ejt, és prédát szerez. Ez lesz a jutalma haderejének

20 azért a munkáért, amelyet végzett: neki adom Egyiptomot, mert nekem szolgált vele – így szól az én Uram, azÚr.

21 Azon a napon újra megnövelem Izráel háza hatalmát, te pedig nyíltan beszélhetsz közöttük. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok azÚr!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/29-ff98fa33ac034c455b16aaea5c21ce57.mp3?version_id=920—

Ezékiel 30

Ítélet jön Egyiptomra

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Prófétálj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, azÚr:

Jajgassatok: Jaj, micsoda nap!

3 Mert közel van a nap,

közel van azÚrnapja!

Borús nap lesz az, a népek ideje.

4 Eljön a fegyver Egyiptom ellen,

reszketés lesz Etiópiában,

hullanak a halálra sebzettek Egyiptomban,

elviszik kincseit,

és földig lerombolják.

5 Etiópok, pútiak, lídek,

mindenféle keverék nép,

Kúb és a vele szövetséges ország lakói

egyaránt fegyver által esnek el.

6 Ezt mondja azÚr:

Elesnek Egyiptom támogatói,

lehanyatlik gőgös hatalma.

Migdóltól Szevénéig

fegyvertől esnek el a benne lakók!

– így szól az én Uram, azÚr.

7 Pusztává lesz,

az elpusztult országok sorsára jut,

és városai a romvárosok

sorsára jutnak.

8 Majd megtudják,

hogy én vagyok azÚr,

amikor lángba borítom Egyiptomot,

és segítői mind összetörnek.

9 Azon a napon

követeket küldök ki hajókon,

hogy fölriasszák a gondtalan Etiópiát.

Reszketés jön rájuk

Egyiptom napja miatt,

amely már közeleg!

10 Ezt mondja az én Uram, azÚr:

Véget vetek a hatalmas egyiptomi népnek

Nebukadneccar babilóniai király által.

11 Elhozom őt és népét,

a legkegyetlenebb népeket

az ország elpusztítására.

Kardot rántanak Egyiptom ellen,

és halálra sebzettekkel töltik meg az országot.

12 Kiszárítom a Nílus ágait,

és gonosztevők kezébe adom az országot.

Idegenekkel pusztíttatom el az országot

és a benne levőket.

Én, azÚr, megmondtam!

13 Ezt mondja az én Uram, azÚr:

Elpusztítom a bálványokat,

kiirtom a bálványszobrokat Nófból,

Egyiptomban nem lesz

többé fejedelem.

Félelmet keltek majd Egyiptomban.

14 Elpusztítom Patrószt,

lángba borítom Cóant,

ítéletet tartok Nó fölött.

15 Kiöntöm haragomat Színre,

Egyiptom erős várára,

és kiirtom Nó népének tömegét.

16 Lángba borítom Egyiptomot,

kínok között vergődik Szín,

Nó falain réseket törnek,

Nófot fényes nappal ostromolják.

17 Ón és Pí-Beszet ifjai

fegyvertől esnek el,

az asszonyok pedig fogságba mennek.

18 Tahpanhészben sötét lesz nappal,

ha összetöröm ott Egyiptom igáját.

Vége lesz gőgös erejének.

Őt magát felhő borítja be,

leányai pedig fogságba mennek.

19 Így tartok ítéletet Egyiptom fölött;

akkor majd megtudják,

hogy én vagyok azÚr!

20 A tizenegyedik évben, az első hónap hetedikén így szólt hozzám azÚrigéje:

21 Emberfia! Eltörtem a fáraónak, Egyiptom királyának a karját, de nem kötözték be, hogy meggyógyítsák, pólyát sem raktak rá, hogy megerősödjék, és fegyvert foghasson.

22 Ezért így szól az én Uram, azÚr: Íme, én a fáraó, Egyiptom királya ellen fordulok, és mindkét karját eltöröm: az épet is meg a töröttet is, és kiütöm kezéből a fegyvert.

23 Szétszélesztem az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba.

24 Babilónia királyának a karjait megerősítem, és kardomat a kezébe adom. A fáraó karjait azonban eltöröm, és keservesen fog nyögni előtte, mint akit halálra sebeztek.

25 Megerősítem Babilónia királyának a karjait, a fáraó karjai pedig lehanyatlanak. Majd megtudják, hogy én vagyok azÚr, amikor kardomat Babilónia királyának a kezébe adom, hogy azt Egyiptom ellen fordítsa.

26 Szétszélesztem az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok azÚr!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/30-c18f903e91f04bad0d5822257cbe0bff.mp3?version_id=920—

Ezékiel 31

Asszíria intő példa Egyiptom számára

1 A tizenegyedik évben, a harmadik hónap elsején így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Mondd ezt a fáraóról, Egyiptom királyáról és népe tömegéről:

Nagyságban ki volna hozzád fogható?

3 Nézd, Asszíria olyan volt,

mint egy libánoni cédrus:

szépek voltak ágai, árnyas a lombja,

magasra nőtt,

teteje a felhőket érte.

4 Víz növelte nagyra,

a mélység vizei tették magassá.

Folyóikat az ő tövéhez

árasztották mindenfelől,

csak patakokat bocsátottak

a mező többi fájához.

5 Ezért lett magasabb növésű,

mint a mező többi fája:

sok ága nőtt,

és hosszú hajtásai lettek

a sok víztől, amely feléje áradt.

6 Ágain fészket rakott

minden égi madár,

hajtásai alatt fialt

a mező minden vadja,

és árnyékában lakott mindenféle nép.

7 Szép volt nagyságával,

hosszan kinyúló ágaival,

mert gyökerei sok vizet kaptak.

8 Nem volt hozzá fogható cédrus

az Isten kertjében,

a ciprusoknak sem voltak

hozzá hasonló ágai,

és a platánoknak sem voltak

olyan hajtásai, mint neki:

Isten kertjében egy fa sem volt

szépségben hozzá hasonló.

9 Széppé tettem őt lombos ágaival,

irigykedett is rá Éden minden fája

az Isten kertjében.

10 Azért ezt mondja az én Uram, azÚr:

Mivel magasra nőtt,

és teteje a felhőket érte,

felfuvalkodott magassága miatt,

11 a népek urának kezébe adtam:

tegyen vele azt, amit akar.

Bűne miatt taszítottam el.

12 Kivágták az idegenek,

ledöntötték a legkegyetlenebb népek.

A hegyekre és a völgyekbe

hullottak lombos ágai,

hajtásai összetörtek

az ország patakmedreiben.

Árnyékából elvonult

a föld összes népe, és magára hagyta.

13 Ledőlt törzsére rátelepedett

minden égi madár,

hajtásain ott tanyázott

minden mezei vad.

14 Azért ne nőjön túl magasra

a víz mellett egy fa sem,

ne nyújtsa fel tetejét

a felhők közé!

Ne bizakodjék el nagyságában

senki, ha a víz táplálja,

mert mindenki halálra jut,

a föld mélyébe

azokkal az emberekkel,

akik leszálltak a sírba.

15 Így szól az én Uram, azÚr: Amikor leszállt a holtak hazájába, gyászba borítottam miatta a mélység vizeit, gátat vetettem folyóinak, és visszatartottam a víztömegeket. Feketébe öltöztettem miatta a Libánont, miatta a mező fái is mind elepedtek.

16 Zuhanásának hangjával megrendítettem a népeket, amikor a holtak hazájába taszítottam a sírba roskadókkal együtt; és megvigasztalódott a föld mélyében Éden minden fája, Libánon válogatott szépsége, mindaz, amit a víz táplált.

17 Mert ezek is leszálltak vele a holtak hazájába a fegyverrel megöltekhez azokkal a népekkel együtt, amelyek hatalmának árnyékában éltek.

18 Dicsőségben és nagyságban Éden fái között ki volna hozzád fogható? De majd Éden fáival együtt le kell szállnod a föld mélyébe, ahol körülmetéletlenek közt fekszel, fegyverrel megöltekkel együtt. Így jár majd a fáraó és népének egész tömege! – így szól az én Uram, azÚr.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/EZK/31-74e0e60aacea2144b5d97818ca3e581c.mp3?version_id=920—