Mikeás 3

A gonosz vezetők és a hamis próféták ellen

1 Ezt mondtam:

Halljátok meg, Jákób elöljárói,

Izráel házának vezetői!

Nem tinektek kell-e

ismerni a törvényt?

2 Ti gyűlölitek a jót,

és szeretitek a rosszat!

Lenyúzzátok az emberekről a bőrt,

és csontjaikról a húst.

3 Ti megettétek népem húsát,

lenyúztátok róluk a bőrt,

csontjaikat összetörtétek

és feldaraboltátok, mint a húst,

amely fazékba vagy bográcsba kerül.

4 Majd kiáltanak még azÚrhoz,

de ő nem válaszol nekik;

elrejti majd akkor az arcát előlük,

mert gonosz tetteket követtek el.

5 Ezt mondja azÚr

azokról a prófétákról,

akik félrevezetik népemet,

akik békességet hirdetnek,

ha van harapnivalójuk,

de hadat indítanak az ellen,

aki nem ad nekik enni:

6 Olyan éjszaka száll rátok,

amelyben nem lesz látomás,

és olyan sötétség,

amelyben nem lesz jövendölés.

Leáldozik a próféták napja,

nappal is sötétség borul majd rájuk.

7 Szégyent vallanak a látnokok,

pironkodnak a jósok,

eltakarják arcukat mindnyájan,

mert nem kapnak választ Istentől.

8 Engem azonban betölt azÚrlelke

erővel, igazsággal és hatalommal,

hogy megmondjam Jákóbnak, mi a bűne,

és Izráelnek, hogy mi a vétke.

9 Halljátok meg ezt,

Jákób házának elöljárói,

Izráel házának vezetői,

akik utáljátok a törvényt,

és minden igaz ügyet kiforgattok!

10 Vérontással építitek a Siont,

álnoksággal Jeruzsálemet!

11 Elöljárói megvesztegetve bíráskodnak,

papjai megkérik az árát a tanításnak,

prófétái pénzért jósolnak,

és még azÚrra hivatkozva mondják:

Közöttünk van azÚr,

nem érhet minket baj!

12 Ezért miattatok felszántják a Siont,

mint a mezőt,

Jeruzsálem romhalmaz lesz,

a templomhegy pedig erdős magaslat.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/3-d36f7c68677bc65bf69ac92b1526381f.mp3?version_id=920—

Mikeás 4

A béke korszaka

1 Az utolsó napokban

azÚrházának hegye

szilárdan fog állni a többi hegy fölött,

és kimagaslik majd a halmok közül.

Özönlenek hozzá a népek.

2 Eljön a sok nép, és ezt mondják:

Jöjjetek, menjünk föl azÚrhegyére,

Jákób Istenének házához!

Tanítson minket útjaira,

hogy az ő ösvényein járjunk.

Mert a Sionról jön a tanítás,

és azÚrigéje Jeruzsálemből.

3 Igazságot szolgáltat majd valamennyi nép között,

ítéletet hoz a távoli,

erős nemzetek ügyében.

Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak,

lándzsáikból pedig metszőkéseket;

nép a népre kardot nem emel,

hadakozást többé nem tanul.

4 Mindenki a saját szőlőjében

vagy fügefája alatt ülhet,

és senki sem háborgatja őket.

Maga a SeregekUra mondta ezt!

5 Ha minden nép a maga

istenének nevében jár is,

mi azÚrnak, a mi Istenünknek

nevében járunk mindörökké.

6 Azon a napon – így szól azÚr–

összeszedem a sántákat,

összegyűjtöm a szétszórtakat,

akikre veszedelmet hoztam.

7 A sántákból gyűjtök maradékot,

a gyengékből egy erős nemzetet,

és azÚruralkodik fölöttük

a Sion hegyén

mostantól fogva örökké.

8 És te, őrtornya a nyájnak,

Sionnak várhegye!

Visszatér hozzád, és helyreáll

a régi hatalom,

Jeruzsálem királysága.

Sion megpróbáltatása

9 Miért kiáltozol annyira?

Talán nincs királyod?

Vagy elveszett a tanácsadód,

hogy rád tört a vonaglás,

mint a szülő nőre?

10 Gyötrődj és kínlódj, Sion leánya,

mint a szülő asszony!

Mert el kell hagynod a várost,

a mezőn fogsz tanyázni,

Babilóniába kell menned.

Onnan menekülsz majd meg,

ott vált meg téged azÚr

ellenségeid kezéből.

11 Most sok nép gyűlt össze ellened.

Ezt mondják: Elbukott!

Megvetéssel nézhetünk a Sionra!

12 De ők nem ismerik

azÚrgondolatait,

és nem értik tervét.

Hiszen ő gyűjtötte össze őket,

mint kévéket a szérűre.

13 Indulj és csépelj, Sion!

Mert olyanná teszem szarvaidat,

mint a vas,

patáidat pedig olyanná,

mint az érc.

Összezúzod a sok népet,

szerzeményüket azÚrnak áldozod,

vagyonukat az egész föld Urának.

14 Vagdosd magad össze gyászodban,

mert ostromot indítottak ellenünk!

Bottal verik arcul Izráel bíráját.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/4-64b6eb52f642f8e7422bd34d1ec43ffb.mp3?version_id=920—

Mikeás 5

A Messiás uralkodása

1 Te pedig, efrátai Betlehem,

bár a legkisebb vagy

Júda nemzetségei között,

mégis belőled származik az,

aki uralkodni fog Izráelen.

Származása visszanyúlik

a hajdani időkbe, a távoli múltba.

2 Csak annyi időre szolgáltatja ki őket,

amíg egy asszony szül,

de honfitársainak maradéka haza fog térni

Izráel fiaival együtt.

3 A nyáj elé áll, és legelteti

azÚrhatalmával,

azÚristen fenséges nevével.

Akkor nyugodtan élnek,

mert hatalma kiterjed a föld határáig.

4 Ez lesz a békesség!

Ha Asszíria országunkra támad,

és behatol palotáinkba,

hét pásztort állítunk ki ellene,

és nyolc főrangú embert.

5 Ezek fegyverrel verik le Asszíriát,

kivont karddal Nimród országát.

Megment, ha Asszíria

országunkra támad,

és behatol a földünkre.

6 Olyan lesz Jákób maradéka

a többi nép között,

mint azÚrtól jövő harmat,

mint a fűre hulló zápor,

mert nem emberben reménykedik,

nem emberekben bízik.

7 Olyan lesz Jákób maradéka

a nemzetek között, a többi nép között,

mint az oroszlán az erdő vadjai között,

mint a fiatal hím oroszlán

a juhnyájak között:

amerre jár, tipor

és tép menthetetlenül.

8 Kezed ellenfeleidre nehezedik,

minden ellenségedet kiirtod.

9 Azon a napon – így szól azÚr–

kiirtom a lovaidat,

és elpusztítom harci kocsijaidat.

10 Kiirtom országod városait,

és lerombolom minden erődödet.

11 Kiirtom varázsszereidet a kezedből,

nem lesznek többé jelmagyarázóid.

12 Kiirtom bálványszobraidat

és szent oszlopaidat az országból;

nem borulsz le többé

kezed csinálmánya előtt.

13 Kiszaggatom szent fáidat,

és elpusztítom városaidat.

14 Az engedetlen népeken pedig

lángoló haraggal állok majd bosszút!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/5-ee88ccd50b1caefe136675e6cda1eabd.mp3?version_id=920—

Mikeás 6

A helyes istentisztelet

1 Hallgassátok meg,

amit azÚrmond!

Tárd a hegyek elé peredet,

hadd hallják meg hangodat a halmok!

2 Halljátok meg, hegyek,

azÚrperbeszédét,

ti is, ősrégi alapjai a földnek!

Mert pere van népével azÚrnak,

törvénykezni akar Izráellel.

3 Én népem, mit vétettem ellened,

mivel bántottalak? Felelj nekem!

4 Hiszen fölhoztalak Egyiptom földjéről,

kiváltottalak a szolgaság házából.

Elküldtem Mózest,

Áront és Mirjámot,

hogy vezessenek.

5 Én népem, emlékezz csak!

Mit tervezett Bálák, Móáb királya,

mit válaszolt neki Bálám, Beór fia,

és mi történt Sittímtől Gilgálig?

Akkor megismered azÚrigaz tetteit!

6 Mivel járuljak azÚrelé?

Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt?

Talán égőáldozattal járuljak elébe,

esztendős borjakkal?

7 Talán kedvét leli azÚr

a kosok ezreiben,

vagy az olajpatakok tízezreiben?

Talán elsőszülöttemet

áldozzam bűnömért,

drága gyermekemet

vétkes életemért?

8 Ember, megmondta neked,

hogy mi a jó,

és hogy mit kíván tőled azÚr!

Csak azt, hogy élj törvény szerint,

törekedj szeretetre,

és légy alázatos Isteneddel szemben.

9 AzÚrhangosan kiált a városnak

– és üdvös dolog félni az ő nevét –:

Engedelmeskedjetek a vesszőnek,

és annak, aki azt rendelte!

10 Még mindig van bűnös ház

bűnös kincsekkel tele,

és van átkozott, hamis véka!

11 Eltűrhetem-e a hamis mérleget

és a zacskóban levő hamis súlyokat?

12 Hiszen gazdagságuk

csupa rablott holmi,

a város lakói hazugságot beszélnek,

csalárd nyelv van szájukban.

13 Pedig én már elkezdtelek verni téged,

és pusztítani vétkeid miatt.

14 Eszel majd, de nem laksz jól,

hanem éhen maradsz.

Ha félreraksz is, nem mentheted meg,

mert amit meg akarsz menteni,

fegyver martalékává teszem.

15 Vetni fogsz, de nem aratsz,

olajbogyót sajtolsz,

de nem kened magad olajjal,

mustot is préselsz,

de nem iszol bort.

16 Omrí szokásaihoz ragaszkodtok,

Aháb házának cselekedeteihez,

és az ő tanácsaik szerint éltek.

Ezért pusztasággá teszem az országot,

lakóira pedig iszonyodva néznek,

a népek gyalázkodását kell elviselniük.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/6-50f856a8d3c498dc1047668c353ca713.mp3?version_id=920—

Mikeás 7

Panasz a nép romlottsága miatt

1 Jaj nekem, mert úgy jártam,

mint mikor valaki

gyümölcsöt akar szedni,

szőlőt akar szüretelni,

de nincs ehető fürt,

sem korai füge, amire vágyódott.

2 Kivesztek az országból a hívek,

nincs becsületes ember.

Alattomban mindnyájan vért ontanak,

hálóval vadásznak egymásra.

3 Jól használják kezüket a rosszra:

a vezető ember követelőzik,

a bíró fizetségre vár,

a főrangú ember kimondja, mit kíván,

és csak csűrik-csavarják az ügyeket.

4 Aki a legjobb köztük,

olyan, mint a tüskebokor,

a legbecsületesebb is

olyan, mint a tövisbokor.

De eljön még számodra az ítélet napja,

amelyet őrállóid láttak.

Akkor lesz majd zűrzavar!

5 Ne higgyetek a barátnak,

ne bízzatok a jó ismerősben,

még asszonyod előtt is,

akit magadhoz ölelsz,

vigyázz, hogy mit mondasz!

6 Mert a fiú gyalázatosan bánik apjával,

a lány anyja ellen támad,

a meny az anyósa ellen,

az embernek saját háza népe is az ellensége.

Reménység a nyomorúság idején

7 De én azUrat várom,

szabadító Istenemben reménykedem:

meg is fog hallgatni Istenem!

8 Ne örülj bajomnak, ellenségem,

mert ha elestem is, fölkelek,

ha sötétségben lakom is,

azÚraz én világosságom.

9 Viselnem kell azÚrharagját,

mert vétkeztem ellene.

De majd ő intézi peremet,

és igazságot szolgáltat nekem.

Kivisz a világosságra,

és gyönyörködöm igazságában.

10 Látja majd ezt ellenségem,

és szégyen borítja el,

bár most ezt kérdezi tőlem:

Hol van azÚr, a te Istened?

Saját szememmel látom majd,

hogy összetapossák, akár az utca sarát!

11 Eljön a nap, amikor felépítik falaidat,

azon a napon szélesre tágul a határ.

12 Azon a napon jönnek majd hozzád

Asszíriából és Egyiptom városaiból,

Egyiptomból és az Eufrátesz mellől,

a tengereken át, a hegyeken át,

13 bár puszta volt az ország lakói miatt,

tetteik gyümölcseképpen.

14 Pásztorold botoddal népedet,

tulajdon nyájadat,

amely elhagyatva élt az erdőben,

termékeny földön!

Hadd legeljenek Básánban és Gileádban,

mint a régi időkben!

15 Csodás dolgokat mutatok neked,

mint amikor kijöttél Egyiptomból.

16 Látják majd ezt a népek,

és szégyenkeznek,

elvesztik minden erejüket,

kezüket szájukra teszik,

füleik megsüketülnek,

17 port nyalnak, mint a kígyó,

mint a föld férgei,

reszketve jönnek elő rejtekhelyükről,

rettegve folyamodnak

Istenünkhöz, azÚrhoz,

és félnek majd tőled is.

18 Van-e olyan Isten, mint te,

aki megbocsátja a bűnt,

és elengedi népe maradékának büntetését?

Nem tartja meg haragját örökké,

mert abban telik kedve,

hogy kegyelmet ad.

19 Újra irgalmas lesz hozzánk,

eltapossa bűneinket,

minden vétkünket

a tenger mélyére dobja!

20 Hűségesen bánsz Jákóbbal,

kegyelmesen Ábrahámmal,

ahogyan megesküdtél őseinknek

a régi időkben.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/7-52418951e2926e939e2c4b03dbebbe05.mp3?version_id=920—

Jónás 1

Jónás engedetlensége és büntetése

1 Így szólt azÚrigéje Jónáshoz, Amittaj fiához:

2 Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ellene, mert feljutott hozzám gonoszságának híre!

3 El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsísba meneküljön azÚrelől. Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsísba menjen azÚrelől.

4 AzÚrazonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek.

5 Félelem fogta el a hajósokat, mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyítsenek rajta. Ezalatt Jónás, aki lement, és lefeküdt a hajó egyik zugában, mélyen aludt.

6 De odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Hogy tudsz ilyen nyugodtan aludni!? Kelj föl, és kiálts az Istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem veszünk el!

7 Az emberek meg ezt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk sorsot, és tudjuk meg, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem! Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett.

8 Akkor így beszéltek hozzá: Mondd el nekünk, miért van rajtunk ez a veszedelem? Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Hol a hazád, és melyik népből való vagy?

9 Ő így felelt nekik: Héber vagyok. AzUrat, a menny Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta.

10 Az embereket nagy félelem fogta el, amikor megtudták, hogy azÚrelől menekül – mert Jónás elmondta nekik –, és ezt mondták neki: Hogy tehettél ilyet?!

11 Majd ezt kérdezték tőle: Mit tegyünk veled, hogy lecsendesedjék körülöttünk a tenger? Mert a tenger egyre viharosabb lett.

12 Ő pedig így válaszolt nekik: Fogjatok meg, és dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger! Mert tudom, hogy énmiattam zúdult rátok ez a nagy vihar.

13 Az emberek azonban megpróbáltak kievezni a szárazföldre, de nem tudtak, mert a tenger egyre viharosabb lett körülöttük.

14 Ekkor így kiáltottak azÚrhoz: Jaj,Uram, ne vesszünk el emiatt az ember miatt, ne terheljen bennünket ártatlan vér! Mert te,Uram, azt teszed, amit akarsz!

15 Azzal fogták Jónást, és beledobták a tengerbe; a tenger pedig lecsendesedett.

16 Ezért az emberekben nagy félelem támadt azÚriránt; áldozatot mutattak be, és fogadalmakat tettek azÚrnak.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JON/1-6141eab03dc32d5e73c9c2347d6563c7.mp3?version_id=920—

Jónás 2

Jónás imádsága

1 AzÚrazonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.

2 Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, azÚrhoz imádkozott,

3 és ezt mondta:

Nyomorúságomban azÚrhoz kiáltottam,

és ő meghallgatott engem.

A halál torkából kiáltottam segítségért,

és te meghallottad hangomat.

4 Mélységbe dobtál, a tenger közepébe,

és áradat vett körül.

Minden habod és hullámod

átcsapott fölöttem.

5 Én már azt gondoltam,

hogy eltaszítottál magadtól,

és nem láthatom többé

szent templomodat.

6 Már-már életemet fenyegette a víz,

mélység és örvény vett körül,

hínár fonódott a fejemre.

7 Lesüllyedtem a hegyek alapjáig,

örökre bezárult mögöttem a föld.

De te kiemelted életemet a sírból,

ó,Uram, Istenem!

8 Amikor elcsüggedt a lelkem,

azÚrra gondoltam,

és imádságom eljutott hozzád,

szent templomodba.

9 Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak,

azok elhagyják jótevőjüket.

10 De én hálaéneket zengve áldozok neked,

és amit megfogadtam, teljesítem.

AzÚrtól jön a szabadulás!

11 AzÚrpedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JON/2-2a46f95ae16b6dd91f92c31dac49be39.mp3?version_id=920—

Jónás 3

Jónás prédikálására Ninive megtér

1 AzÚrigéje másodszor is szólt Jónáshoz:

2 Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked!

3 Jónás elindult, és elment Ninivébe azÚrszava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek: három nap kellett a bejárásához.

4 Elindult tehát Jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!

5 Ninive lakosai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja.

6 Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt a trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült.

7 Azután kihirdették Ninivében a király és a főemberek parancsára: Az emberek és állatok, a marhák és juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak!

8 Öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes erővel Istenhez, térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel!

9 Ki tudja, talán felénk fordul és megszán az Isten, megfékezi izzó haragját, és nem veszünk el!

10 Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy mindenki megtért a maga gonosz útjáról, megbánta Isten, hogy pusztulásba akarta dönteni őket, és nem tette meg.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JON/3-a8c2db0d62ad0d76dce31cac968c6b88.mp3?version_id=920—

Jónás 4

Jónás vitája Istennel

1 Ez azonban nagyon rosszul esett Jónásnak, és megharagudott.

2 Így imádkozott azÚrhoz: Ó,Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet.

3 Most azért,Uram, vedd el az életemet, mert jobb nekem meghalnom, mint élnem!

4 AzÚrazonban ezt kérdezte: Igazad van-e, hogy haragszol?!

5 Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal.

6 AzÚristen pedig úgy rendelte, hogy nőjön ott egy bokor; az felfutott Jónás fölé, és árnyékot tartott a feje fölött, hogy megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak.

7 Isten azonban úgy rendelte, hogy másnap, amint hajnalodni kezdett, megrágja egy féreg a bokrot, és az elszáradjon.

8 Amikor kisütött a nap, Isten úgy rendelte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb nekem meghalnom, mint élnem!

9 Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol e miatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig!

10 AzÚrezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egyik éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult.

11 Én pedig ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott az a sok állat is!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/JON/4-246ec31b410d6b36da3793a49527f6b2.mp3?version_id=920—

Abdiás 1

Jövendölés Edóm pusztulásáról

1 Abdiás látomása.

Ezt mondja Edómról az én Uram, azÚr:

Üzenetet kaptunk azÚrtól,

követet küldött a népekhez:

Keljetek föl, indítsunk háborút ellene!

2 Kicsinnyé teszlek a népek között,

nagyon megvetett leszel!

3 Rászedett téged szíved kevélysége,

mert sziklahasadékokban laksz,

magasan van lakóhelyed,

és ezt mondod magadban:

Ki tudna letaszítani a földre?

4 Ha olyan magasra szállsz is, mint a sas,

és ha a csillagok közé

rakod is fészkedet,

onnan is letaszítalak – így szól azÚr!

5 Ha tolvajok törnek be hozzád,

vagy éjszaka a rablók,

mennyire tönkretesznek!

Hiszen annyit visznek el,

amennyit akarnak!

Ha szüretelők lepnek el,

böngésznivalót sem hagynak.

6 Mennyire átkutatják Ézsaut!

Megkeresik elrejtett kincseit.

7 A határig űznek szövetségeseid,

rászednek, levernek legjobb barátaid.

Akikkel együtt ettél,

titokban csapdát állítanak neked.

8 Azon a napon – így szól azÚr–

kipusztítom a bölcseket Edómból;

nem lesz több értelem Ézsau hegyein.

9 Rettegnek majd hőseid is, Témán,

mert mindenkit kiirtanak

öldöklésed miatt Ézsau hegyein!

10 Erőszakos voltál testvéreddel,

Jákóbbal szemben,

ezért szégyen borít el,

és végleg kiirtanak.

11 Te is jelen voltál,

mikor az ellenség elhurcolta kincseit,

idegenek törtek be kapuján,

Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek.

Te is úgy viselkedtél, mint azok!

12 Ne nézz kárörömmel testvéredre

balsorsa napján!

Ne nevess Júda fiain

pusztulásuk napján!

Ne beszélj róluk nagy hangon

nyomorúságuk napján!

13 Ne törj be népem kapuján

veszedelme napján!

Ne nézd te is kárörömmel baját

veszedelme napján!

Ne nyúljatok kincseihez

veszedelme napján!

14 Ne állj oda az útfélre

azért, hogy irtsd a menekülőket,

és ne ejtsd foglyul a megmaradtakat

a nyomorúság napján!

15 Mert közel van már azÚrnapja,

fenyegeti a népeket.

Amit te csináltál,

azt teszik veled is,

visszaszáll fejedre, amit elkövettél!

16 Ahogyan ti szent hegyemen ittatok,

úgy iszik majd szüntelenül minden nép.

Részegre isszák magukat,

olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna.

A megszabadított Jeruzsálem

17 De a Sion hegyén menedék lesz,

szent hely lesz az,

és Jákób háza visszanyeri birtokát.

18 Jákób háza tűz lesz, József háza láng,

Ézsau háza meg pozdorja:

meggyújtják és felégetik;

nem marad meg senki Ézsau házából.

Megmondta azÚr!

19 Birtokba veszik a Délvidéket

és Ézsau hegyeit,

a Sefélá-alföldet és a filiszteusok földjét.

Birtokba veszik Efraim

és Samária mezejét,

Benjámint és Gileádot.

20 Izráel fiainak a fogságból jövő serege

birtokba veszi a kánaániak földjét Sareptáig,

a fogságból jövő jeruzsálemiek,

akik Szefáradban vannak,

birtokba veszik a Délvidék városait.

21 Győzelmesen vonulnak föl

a Sion hegyére,

és ítéletet tartanak

Ézsau hegyei fölött.

Azután azÚrfog uralkodni.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/OBA/1-54efe10f5aae76601b2858cdceb6a4d5.mp3?version_id=920—