Zofóniás 2

Felhívás megtérésre

1 Térj magadhoz, szállj magadba,

te, szemérmetlen nép,

2 mielőtt bekövetkezik az ítélet,

mielőtt rátok tör

azÚrizzó haragja,

mielőtt rátok tör

azÚrharagjának napja!

Mert oly gyorsan jön az a nap,

ahogyan a pelyva száll!

3 Keressétek azUrat mind,

akik alázatosan éltek a földön,

és teljesítitek a törvényeit!

Törekedjetek az igazságra,

törekedjetek az alázatra,

talán oltalmat találtok

azÚrharagjának napján!

4 Bizony, elhagyatott lesz Gáza,

Askelón pedig pusztaság!

Az asdódiakat fényes nappal hajtják el,

az ekróniaknak írmagjuk sem marad.

5 Jaj a tengerpart lakóinak,

a Krétából származó népnek!

Így szól rólatok azÚrigéje:

Kánaán, filiszteusok földje,

elpusztítalak, lakatlan leszel!

6 Pásztorok legeltető helye

és juhok karámja lesz a tengerpart.

7 Ez a vidék Júda házának

maradékáé lesz,

ők legeltetnek majd rajta,

és Askelón házaiban

heverésznek esténként,

mert gondot visel róluk

Istenük, azÚr,

és jóra fordítja sorsukat.

8 Hallottam Móáb gyalázkodását

és Ammón fiainak káromló szavait,

amelyekkel gyalázták népemet,

és területének rovására terjeszkedtek.

9 Ezért életemre mondom

– így szól a SeregekUra,

Izráel Istene –,

hogy úgy jár Móáb, mint Sodoma,

Ammón fiai pedig, mint Gomora.

Csalános terület lesz,

sós gödör és pusztaság örökre.

Kifosztja őket népem maradéka,

és birtokukat elfoglalja megmaradt népem.

10 Így járnak gőgjük miatt,

mert gyalázkodtak, és terjeszkedtek

a SeregekUra népének rovására.

11 Félelmetes dolgokat tesz majd

velük azÚr,

semmivé teszi a föld minden istenét.

Akkor majd előtte borulnak le

mindenütt az emberek,

még a szigeteken lakó népek is.

12 Titeket is, etiópok,

azÚrkardja sebez halálra!

13 Kinyújtja kezét észak felé,

és elpusztítja Asszíriát.

Ninivét pusztasággá teszi,

kiszikkadt pusztává.

14 Csordákban lepi majd el

mindenféle állat.

Pelikán és bagoly is

tanyázik az oszlopokon,

hangosan rikoltoz az ablakokban.

Omladék borítja a küszöböket,

leválik a cédrusburkolat.

15 Ez lesz a vigadozó városból,

amely biztonságban élt,

és ezt gondolta magában:

Nincs több olyan, mint én!

Milyen pusztává lesz:

vadak tanyájává!

Aki csak arra jár, fölszisszen,

és kezével legyint.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ZEP/2-814fc4ad35a292b2b26f685d83bdc0a3.mp3?version_id=920—

Zofóniás 3

Ítélethirdetés Jeruzsálem ellen

1 Jaj a lázadozó, beszennyezett

és erőszakos városnak!

2 Nem hallgatott a szóra,

nem fogadta meg az intést,

nem bízott azÚrban,

nem járult Istene elé.

3 Olyanok benne a vezérek,

mint az ordító oroszlánok,

a bírák, mint a pusztai farkasok:

egy csontot sem hagynak meg reggelre.

4 Prófétái hitványak, csalók.

Papjai szentségtörők,

önkényesen magyarázzák a törvényt.

5 De igazságos közöttük azÚr,

ő nem követ el álnokságot,

ítéletét minden reggel

napfényre hozza, nem halasztja el.

De az álnok ember

nem tud szégyenkezni!

6 Népeket irtottam ki,

elpusztultak bástyáik,

utcáikat feldúltam,

senki sem jár rajtuk.

Romba dőltek városaik,

elnéptelenedtek, lakatlanok.

7 Azt gondoltam, hogy félni fog engem,

és megfogadja az intést,

akkor nem pusztul el lakóhelye,

úgy, ahogyan meg akartam büntetni.

De ők egyre gonoszabb

tetteket követtek el.

8 Azért várjatok rám

– így szól azÚr–,

arra a napra, amikor

mint vádló előlépek!

Mert úgy döntöttem,

hogy összegyűjtöm a népeket,

egybegyűjtöm az országokat,

és kiöntöm rájuk bosszús haragomat,

haragom egész hevét.

Bizony, felindulásomnak tüze

pusztítja majd az egész földet!

Isten ígérete

9 Akkor majd megtisztítom

a népek ajkát,

mindnyájan azÚrnevét

hívják segítségül,

és őt tisztelik egy akarattal.

10 Etiópia folyamain túlról

nekem hoznak áldozatot imádóim: szétszóródott népem.

11 Azon a napon

nem kell szégyenkezned tetteid miatt,

melyekkel vétkeztél ellenem.

Akkor eltávolítom körödből

a gőgösen vigadozókat,

nem fogsz többé kevélykedni

szent hegyemen.

12 De meghagyom közöttetek maradékul

a szegény és nincstelen népet,

amely azÚrnevében keres oltalmat.

13 Izráel maradéka

nem cselekszik hamisan,

nem beszél hazugságot,

és nem lesz csalárd nyelv a szájában.

Olyan lesz, mint egy nyáj,

amelyet nem háborgat senki,

legelésznek és heverésznek.

14 Ujjongj, Sion leánya!

Kiálts örömödben, Izráel!

Örvendezz, vigadj teljes szívből,

Jeruzsálem leánya!

15 Eltörli azÚraz ítéletedet,

eltávolítja ellenségedet.

Veled van azÚr, Izráel Királya:

nem kell többé veszedelemtől tartanod.

16 Azon a napon

így biztatják majd Jeruzsálemet:

Ne félj, Sion, ne csüggedj el!

17 Veled van Istened, azÚr,

ő erős, és megsegít.

Repesve örül neked,

megújít szeretetével,

ujjongva örül neked.

18 Összegyűjtöm azokat,

akik szomorkodnak,

mert nem ünnepelhetnek,

bár közületek valók,

és gyalázatot kell elszenvedniük.

19 Elbánok majd elnyomóiddal

abban az időben.

A sántákat megsegítem,

és a szétszóródottakat összegyűjtöm,

dicsővé és hírnevessé teszem őket

az egész földön, ahol gyalázták őket.

20 Abban az időben,

amikor összegyűjtelek,

haza is hozlak benneteket.

Bizony, hírnevessé és dicsővé

teszlek benneteket

a föld minden népe között.

Meglátjátok majd,

hogy jóra fordítom sorsotokat!

– mondja azÚr.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/ZEP/3-a60075df0d14f1e4d89f9a04a2954b05.mp3?version_id=920—

Habakuk 1

Habakuk panasza, Isten válasza

1 Fenyegető jövendölés. Habakuk próféta látomása.

2 Meddig kell még kiáltanom,Uram,

miért nem hallgatsz meg?

Kiáltok hozzád az erőszak miatt,

de nem segítesz!

3 Miért kell látnom a romlottságot

és néznem a nyomorúságot?

Erőszak és önkény van szemem előtt.

Folyik a per, és viszály támad.

4 Azért nem érvényesül a törvény,

nem hoznak soha igaz ítéletet,

mert a bűnös kijátssza az igazat:

ezért hoznak igazságtalan ítéletet.

5 Nézzétek a népeket és lássátok,

ámulva csodálkozzatok,

mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban,

amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!

6 Mert most útnak indítom a káldeusokat,

ezt a kegyetlen és szilaj népet.

Bejárja a széles földet,

birtokba veszi

mások hajlékait.

7 Rettenetes, félelmetes ez a nép,

önmaga szabja meg

törvényét és méltóságát.

8 Lovai gyorsabbak a párducoknál,

és vadabbak a pusztai farkasoknál,

vágtatnak lovasai.

Noha messziről jönnek lovasai,

repülnek, mint a zsákmányra lecsapó sasok.

9 Erőszakos szándékkal érkeznek mindnyájan,

arcuk csak előre néz,

annyi foglyot ejtenek, mint a föveny.

10 Csúfot űz a királyokból,

kineveti a hatalmasokat.

Nevet az erődítményeken,

sáncot emel a földből,

és elfoglalja őket.

11 Azután mást gondol,

és továbbmegy.

Vétkes ő, mert a saját erejét isteníti.

12 Uram, ősidőktől fogva te vagy

az én szent Istenem!

Nem fogunk meghalni!

Uram, te az ítélet

eszközévé tetted őt!

Kősziklám, te arra szántad,

hogy büntessen!

13 Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat,

nem tudod elnézni az elnyomást.

Miért nézed hát el a hűtlenséget,

miért hallgatsz, amikor a bűnös

tönkreteszi a nála igazabbat?

14 Olyanná tetted az embert,

mint a tenger halait,

mint a férget, amelynek nincsen gazdája.

15 Mindenkit kifog horoggal,

hálójába terel,

és kerítőhálójába gyűjt;

azután örül és vigad.

16 Ezért áldoz hálójának,

és tömjénez kerítőhálójának,

mert velük szerez gazdag jövedelmet

és bőséges élelmet.

17 Hát örökké

kivetheti hálóját, és gyilkolhatja

a népeket kíméletlenül?!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/HAB/1-783f6fb8c4938dae3ea31cc83d7a78b5.mp3?version_id=920—

Habakuk 2

Az igaz ember hitből él

1 Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára,

figyelek, várva, hogy mit szól hozzám

és mit felel panaszomra.

2 Válaszolt is nekem azÚr, és ezt mondta:

Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra,

hogy könnyen el lehessen olvasni!

3 Eldöntött dolog már,

amiről kijelentést kaptál,

hamarosan célhoz ér,

és nem okoz csalódást.

Ha késik is, várd türelemmel,

mert biztosan bekövetkezik,

nem marad el.

4 Az elbizakodott ember

nem őszinte lelkű,

de az igaz ember a hite által él.

Jaj a kizsákmányolóknak!

5 Bizony, csalóka a bor!

Nagyhangúvá lesz a férfi,

nem nyughatik.

Szélesre tátja torkát, mint a sír,

telhetetlen, mint a halál,

magához ragad minden nemzetet,

magához gyűjt minden népet.

6 De majd mindezek

példázatot költenek,

és ilyen jelképes hasonlatokat

mondanak róla:

Jaj annak, aki rakásra gyűjti,

ami nem az övé – de meddig? –,

és másoktól elvett javakkal gazdagodik!

7 De rád támadnak hirtelen,

akik marcangolnak,

fölébrednek, akiktől reszketsz,

és zsákmányul esel nekik.

8 Mivel te sok népet kizsákmányoltál,

te is zsákmányul esel a többi népnek;

azért, mert emberek vérét ontottad,

és erőszakosan bántál országokkal,

városokkal és a bennük lakókkal.

9 Jaj annak, aki a házába

tisztességtelen hasznot gyűjt,

aki fészkét magasba rakja,

hogy megmenekülhessen

a fenyegető veszedelemtől!

10 Házad gyalázatára vált,

amit kiterveltél.

Önmagad ellen vétkeztél,

amikor sok népet tönkretettél,

11 mert a kő is igazságért kiált a falból,

és a tetőgerenda válaszol neki.

12 Jaj annak, aki vérontással épít várost,

és aki álnoksággal emel várat!

13 Hiszen a SeregekUra így határozott:

Amiért a népek fáradoznak,

azt tűz pusztítja el,

amiért a nemzetek fáradoznak,

az semmivé válik.

14 De a föld tele lesz

azÚrdicsőségének ismeretével,

ahogyan a tengert víz borítja.

15 Jaj annak, aki leitatja embertársát,

mérget kever italába, és lerészegíti,

hogy lássa gyalázatát!

16 Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett.

Neked is innod kell,

és támolyogni fogsz,

amikor azÚrjobbja

átnyújtja neked a poharat,

és szégyen borítja dicsőségedet.

17 A Libánon elleni erőszak

visszahullik rád;

a vadállatok kipusztítása miatt

majd te is rettegni fogsz.

Hiszen te emberek vérét ontottad,

és erőszakosan bántál országokkal,

városokkal és a bennük lakókkal.

18 Mit használ a bálványszobor?

– hiszen csak szobrász formálta!

Mit ér az istenszobor?

– hamis útmutatást ad!

Bár bízott benne, aki megformálta,

csak néma bálványt készített.

19 Jaj annak, aki a fának mondja: Ébredj!

– és a néma kőnek: Kelj föl!

Adhat ez útmutatást?

Arannyal, ezüsttel van ugyan borítva,

de semmilyen lélek nincs benne!

20 AzÚrazonban ott van

szent templomában:

csendesedjék el előtte az egész föld!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/HAB/2-752cae5b2d1f54b33156892a103bb986.mp3?version_id=920—

Habakuk 3

Isten eljön ítéletre

1 Habakuk próféta imádsága. A panaszénekek dallamára.

2 Uram, hallottam, amit hirdettél,

félelem fog el attól, amit teszel,Uram.

A közeli években valósítsd meg,

a közeli években tedd ismertté!

De haragodban is

gondolj az irgalomra!

3 Témán felől jön az Isten,

Párán hegyéről a Szent. (Szela.)

Fensége beborítja az eget,

dicsősége betölti a földet.

4 Ragyogása olyan, mint a napfény,

sugarak támadnak kezéből:

abban rejlik az ereje.

5 Előtte dögvész jár,

lába nyomán láz támad.

6 Megáll, és megrendíti a földet,

szétnéz, és megriasztja a népeket.

Szétporladnak az ősi hegyek,

lesüllyednek az ősrégi halmok;

ősrégi ösvényeken jár.

7 Látom, amint omladoznak

Kúsán sátrai,

reszketnek Midján földjének sátorlapjai.

8 A folyamok ellen

lobbantál haragra,Uram?

A folyamokra haragszol,

vagy a tengerre vagy dühös?

Azért jössz vágtató lovakkal,

győzelmet hozó harci kocsikkal?

9 Íjad harcra kész,

tegzed nyilakkal tele. (Szela.)

Folyóknak hasítasz medret a földbe.

10 Ha meglátnak téged a hegyek,

remegni kezdenek,

mindent elborít az áradat,

morajlik a mélység vize,

magasra emelkednek partjai.

11 A nap és a hold lakóhelyén marad,

amikor nyilaid villogva cikáznak,

és dárdád ragyogva villámlik.

12 Felindulásodban taposod a földet,

haragodban csépeled a népeket.

13 Kivonulsz néped szabadítására,

fölkented szabadítására.

Szétzúzod a bűnös házának tetejét,

föltárod alapját, egészen a szikláig. (Szela.)

14 Nyilaiddal átlőtted

harcosainak vezérét,

pedig már rám törtek,

hogy megfutamítsanak;

ujjongtak, hogy fölfalhatják

rejtekhelyén a szegényt.

15 Átgázoltál lovaiddal a tengeren,

a nagy vizek habjain.

16 Hallottam, és reszketett a szívem,

hangjától megremegtek ajkaim;

fájdalom járja át csontjaimat,

reszkető léptekkel járok.

Bárcsak nyugtom lenne

a nyomorúság napján,

amely eljön a bennünket fosztogató népre!

17 Mert a fügefák nem fognak virágozni,

a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs.

Hiányozni fog az olajfák termése,

a kertek sem teremnek ennivalót.

Kivész a juh az akolból,

és nem lesz marha az istállókban.

18 De én vigadozni fogok azÚrelőtt,

víg örömre indít szabadító Istenem.

19 AzÚr, az én Uram ad nekem erőt;

olyanná teszi lábamat,

mint a szarvasokét,

és magaslatokon enged járni engem.

A karmesternek: húros hangszerre.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/HAB/3-2421d0e2fd7a819bd8b3dcd9c8b88c73.mp3?version_id=920—

Náhum 1

Jó az Úr, de a bűnöst megbünteti

1 Fenyegető jövendölés Ninivéről. Az elkósi Náhum látomásának könyve.

2 Indulatos és bosszúálló Isten azÚr,

bosszúálló azÚrés haragvó.

Bosszút áll ellenfelein azÚr,

és haragtartó ellenségeivel szemben.

3 Türelmes azÚr, de nagy a hatalma;

senkit sem hagy azÚrbüntetés nélkül.

Förgeteg és forgószél

kíséri az útján,

felhő a lépteinek pora.

4 Megdorgálja a tengert és kiszárítja,

a folyamokat mind kiapasztja.

Elhervad a Básán és a Karmel,

a Libánon virágai is elhervadnak.

5 Megrendülnek előtte a hegyek,

és a halmok megremegnek.

Tekintetétől megindul a föld,

a földkerekség és minden lakója.

6 Ha megharagszik, ki állhat meg előtte,

izzó haragjának ki állhat ellene?

Lángoló haragja árad, mint a tűz,

még a sziklák is szétporladnak tőle.

7 Jó azÚr!

Oltalom a nyomorúság idején,

gondja van arra, aki hozzá menekül.

8 De elsöprő áradattal

vet véget ellenfeleinek,

ellenségeit sötétség üldözi.

9 Mit terveztek ti azÚrellen?

Ha ő véget vet valaminek,

nem lesz szükség még egy csapásra!

10 Összefonódhatnak, mint a tüskebokor ágai,

lehetnek üdék és nedvesek,

akkor is megégnek,

mint a teljesen kiszáradt tarló.

11 Belőled indultak útnak,

akik gonoszat terveztek azÚrellen,

pusztító szándékkal.

Izráel szabadulása, Ninive pusztulása

12 Így szól azÚr:

Ha erejük teljében

és oly sokan vannak is,

levágják őket, és elmúlnak.

Megaláztalak ugyan,

de többé nem alázlak meg.

13 Most összetöröm a rád nehezedő igát,

és köteleidet leszaggatom.

14 Rólad, Ninive, ezt parancsolta azÚr:

Neved nem marad fenn többé,

isteneid házából kiirtom

a faragott és öntött bálványokat,

megásom sírodat, mert átkozott vagy!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/NAM/1-ed5491f784b60527b7d529b7bde72214.mp3?version_id=920—

Náhum 2

1 Jön már a hegyeken

az örömhírhozó,

aki békességet hirdet!

Ünnepeld, Júda, ünnepeidet,

teljesítsd fogadalmaidat,

mert nem gázol át rajtad

többé a pusztító,

teljesen megsemmisült!

2 Ostromló vonul ellened, Ninive!

Őrizd az erődöt, figyeld az utat,

öltözz fegyverbe,

szedd össze minden erődet!

3 Visszaadja azÚrJákób méltóságát,

Izráel méltóságát,

bár rablók rabolták ki őket,

levagdalták ágaikat.

Ninive feldúlása

4 A vitézek pajzsa vörös,

a katonák ruhája bíborszínű.

Harci kocsijaik acélosan csillognak,

amikor harcra készülnek,

és fenyegetve rázzák a lándzsát.

5 Harci kocsik robognak az utcákon,

fel-alá száguldoznak a tereken,

ragyognak, mint a fáklyák,

cikáznak, mint a villámok.

6 Felriadnak a parancsnokok,

hanyatt-homlok rohannak,

sietnek a várfalakra,

de már áll az ostrom.

7 A folyam felőli kapuk föltárultak,

a palota rémületbe esik.

8 A királynőt fogolyként hurcolják el,

szolgálólányai keseregnek,

mint a nyögő galambok,

és mellüket verik.

9 Olyan lett Ninive, mint egy víztároló,

amelynek elfolyt a vize.

Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják,

de senki sem fordul vissza.

10 Raboljatok ezüstöt,

raboljatok aranyat!

Határtalan sok a kincs,

tömegével van mindenféle drága holmi!

11 Dúlás, pusztulás, felfordulás!

Megdermed a szív,

reszketnek a térdek,

meggörnyed minden derék,

minden arc elsápad.

12 Hová lett az oroszlánok tanyája,

az oroszlánkölykök barlangja,

ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán,

ahol a kölykeivel lakott,

és senki sem merte fölriasztani?!

13 Az oroszlán bőven szerzett

zsákmányt kölykeinek,

és öldökölt nőstényeinek,

megtöltötte barlangjait zsákmánnyal,

tanyáit pedig prédával.

14 De én most rád támadok

– így szól a SeregekUra –,

és porrá égetem harci kocsijaidat!

Oroszlánkölykeidet

fegyver emészti meg,

véget vetek zsákmányszerzésednek a földön,

és nem hallatszik többé

követeid szava.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/NAM/2-50d21a9776502b0164835d9de5507e94.mp3?version_id=920—

Náhum 3

Ninive összeomlása

1 Jaj a vérontó városnak!

Az egész csupa hazugság,

rablással van tele,

nincs vége a zsákmányszerzésnek.

2 Csattog az ostor,

dübörög a kerék,

lovak dobognak,

harci kocsik robognak,

3 lovak ágaskodnak,

kardok ragyognak,

dárdák villognak,

tömérdek a halálra sebzett,

rengeteg a hulla,

számtalan a holttest,

lépni se lehet a hulláktól.

4 Mert rengeteget paráználkodott

ez a parázna nő,

a szépséges és bűbájos asszony,

aki népeket ejtett rabul paráznaságával,

és nemzetségeket bűbájával.

5 Én most rád támadok

– így szól a SeregekUra –,

ruhádat az arcodra borítom,

megmutatom meztelenségedet a népeknek,

gyalázatodat az országoknak!

6 Szemetet szórok rád,

megszégyenítelek,

és pellengérre állítalak.

7 Aki csak lát, menekül előled,

és ezt mondja:

Elpusztult Ninive! Ki sajnálja?

Hol találnék olyanokat,

akik részvéttel vannak iránta?

8 Jobb vagy-e Nó-Ámónnál,

mely a Nílus ágai között fekszik?

Víz veszi körül, ereje a tenger,

tenger a várfala.

9 Etiópia és Egyiptom

végtelenül erőssé tette,

Pút és Líbia őt segítette.

10 Mégis számkivetésbe,

fogságba kellett mennie.

Csecsemőit is falhoz verték

az utcasarkokon.

Előkelőire sorsot vetettek,

főrangú embereit

mind bilincsbe verték.

11 Te is lerészegedsz majd,

elveszted eszedet,

te is keresed majd a menedéket

az ellenség elől!

12 Minden erődöd olyan,

mint a fügefa korai gyümölcse:

aki enni akar, csak megrázza,

és a füge a szájába hull.

13 Harcosaid olyanok,

mint az asszonyok.

Országod kapui

az ellenség előtt

tárva-nyitva állnak,

tűz pusztítja el a kapuzárakat.

14 Gyűjts vizet az ostrom idejére,

erősítsd meg falaidat!

Dagaszd a sarat, taposd az agyagot,

készítsd a téglát!

15 Mindjárt megemészt téged a tűz,

kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska,

ha annyian vagytok is, mint a sáskák,

annyian is, mint a szöcskék!

16 Hiába vannak többen kalmáraid,

mint égen a csillag:

„Megvedlik a sáska, és elrepül!”

17 Tisztviselőd annyi van, mint a sáska,

írnokod, mint a sáskaraj,

hideg időben a falakon tanyáznak,

de ha kisüt a nap, odébb állnak:

senki sem tudja, hova lettek.

18 Alszanak már pásztoraid,

Asszíria királya!

Nyugosznak előkelőid.

Elszéledt néped a hegyeken,

nincs, aki összegyűjtse.

19 Nincs enyhülés bajodra,

sebed gyógyíthatatlan.

Akik híredet hallják,

mind tapsolnak,

mert van-e, akin nem gázolt át

örökös gonoszságod?!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/NAM/3-130aacc9c046d60aca7c96a6d2e94d1f.mp3?version_id=920—

Mikeás 1

Isten megítéli Izráelt

1 Ez azÚrigéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemről.

2 Halljátok meg mind, ti, népek,

figyeljen a föld, és aki rajta él!

Mert az én Uram, azÚr

tanúskodik ellenetek,

igen, az Úr az ő szent templomából.

3 AzÚreljön szent helyéről,

leszáll, és a föld magaslatain lépked.

4 Megolvadnak alatta a hegyek,

és a völgyek meghasadoznak,

mint a viasz a tűztől,

vagy mint a lejtő a lezúduló víztől.

5 Jákób bűne miatt történik mindez,

és Izráel házának vétkei miatt.

Honnan ered Jákób bűne?

Nem Samáriából?

Honnan ered Júda vétke?

Nem Jeruzsálemből?

6 Samáriát romhalmazzá teszem,

mezővé és szőlőskertté,

lezúdítom köveit a völgybe,

láthatóvá teszem az alapjait.

7 Bálványszobrai mind összetörnek,

és minden szerzeménye a tűz martaléka lesz.

Összes bálványát megsemmisítem:

paráznák béréből

gyűjtötte azokat,

paráznák bérévé lesznek hát ismét.

A próféta siratóéneke

8 Emiatt gyászolok és jajgatok,

mezítláb és ruhátlanul járok.

Üvöltök gyászomban, mint a sakálok,

és jajgatok, mint a struccok.

9 Mert halálos a csapás, amely Júdát érte,

egészen népem kapujáig,

Jeruzsálemig eljutott.

10 Ne mondjátok el Gátban,

ne is sírjatok!

A Bét-Afrában lakók

porban hemperegjenek!

11 Vonulj el, Sáfír lakossága,

szégyenkezve, mezítelenül!

Nem mer kijönni a lakosság Caanánból,

Bét-Écel gyásza miatt

nem lehet ott megmaradni.

12 Hogy várja a jó hírt

Márót lakossága!

Milyen veszedelem jött azÚrtól

Jeruzsálem kapujára!

13 Fogd be a lovakat harci kocsid elé,

Lákís lakossága!

Itt kezdődött el a vétke

Sion leányának,

bizony, benned találhatók

Izráel bűnei!

14 Ezért adj válólevelet

Móreset-Gátnak!

Akzíb házai rá fogják majd szedni

Izráel királyait.

15 Elhozom, aki meghódít téged,

Márésá lakossága!

Adullámig terjed csak

Izráel dicsősége.

16 Vágd le a hajad gyászodban,

drága gyermekeid miatt!

Olyan kopaszra nyírd magad,

amilyen a keselyű nyaka,

mert fogságba mennek a tieid!

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/1-90725815e85cb04e390b721f30396279.mp3?version_id=920—

Mikeás 2

A gazdagok kifosztják a népet

1 Jaj azoknak,

akik álnokságot és gaztetteket

terveznek fekhelyükön,

és kora reggel végrehajtják,

mert van hozzá hatalmuk!

2 Megkívánják a mezőket, és elorozzák,

a házakat is elveszik,

kihasználják az embert és házát,

őt magát és birtokát.

3 Azért ezt mondja azÚr:

Most én tervezek rosszat

e nemzetség ellen,

nem húzhatjátok ki belőle nyakatokat,

és nem járhattok majd kevélyen,

mert gonosz idő lesz az!

4 Azon a napon példázatot költenek

és siratóéneket mondanak rólatok,

amely így szól: Végünk van,

el kell vesznünk!

Népem öröksége gazdát cserél!

Jaj, elveszik tőlünk,

és bitorlók közt osztják szét mezeinket!

5 Ezért nem lesz senki,

aki földet mérjen sorsolással

azÚrgyülekezetében.

A prófétát kigúnyolják

6 Ne prédikáljatok – prédikálják ők –,

ne prédikáljatok ilyeneket!

Nem érhet minket ilyen szégyen!

7 Szabad-e ilyet mondani

Jákób házáról?

Talán elfogyott azÚrtürelme?

Ilyeneket tenne velünk?

Az ő igéi javára válnak annak,

aki becsületesen él!

A próféta válasza

8 Ti ellenségként támadtok népemre,

letépitek a ruhát, a köntöst

a gyanútlan járókelőkről,

akik kerülik a háborúskodást.

9 Népem asszonyait kiűzitek

kényelmes otthonukból,

gyermekeiktől elveszitek

ékes országomat örökre.

10 Keljetek föl, menjetek innen,

mert nincs itt hely a számotokra!

Elpusztultok a tisztátalanság miatt,

a megsemmisítő pusztulás miatt!

11 Ha egy szélhámos és csaló

így hazudozna:

Borról és italról prédikálok

– az lenne csak prófétája

ennek a népnek!

Isten összegyűjti szétszórt népét

12 Összeszedem az egész Jákóbot,

összegyűjtöm Izráel maradékát.

Összeterelem őket,

mint juhokat a karámba,

mint nyájat az akolba,

tömegestül lesznek ott emberek.

13 Előttük megy, aki utat tör,

áttörnek, átmennek a kapun,

és kivonulnak.

Előttük megy át királyuk,

élükön maga azÚr.

—https://cdn-youversionapi.global.ssl.fastly.net/audio-bible-youversionapi/169/32k/MIC/2-9589eaa77f2ab2f6aaa29c5c58d9df93.mp3?version_id=920—